Minden társadalom rendelkezik bizonyos mértékű renddel azért, hogy a tagjai hosszabb ideig képesek legyenek egymással kölcsönhatásban létezni. Ez a rend (rendszer) azonban nem univerzális, mert a különböző társadalmak eltérő rendszereket alakítottak ki. A jogrendszer fogalma nem egyenlő a jogi rendszer definíciójával. A jogi rendszer a szélesebb meghatározás, magába foglalja a jogi normákat alkotó és alkalmazó szervezeteket, valamint az ezeket megvalósító emberi magatartásokat is. A jogi rendszer lényegét tekintve: „a társadalom jogi jelenségeinek funkcionálisan összefüggő rendszere.” A jogrendszer azonban csak a normatív elemeket tartalmazza, és értelmezhető tágabb vagy szűkebb megközelítésben is. Tágabb értelemben véve a jogrendszer rendezett összessége egy adott állam érvényes jogi normáinak és az azokhoz kötődő jogi előírásoknak. Szűkebb értelemben véve azonban a jogrendszer az adott állam esetén csak a hatályos jogszabályok rendezett összességét jelenti. A jogrendszer, mint összesség nem halmaz, hanem rendszer jellegű, ami megmutatkozik: a belső ellentmondás mentességben, a relatív koherenciában, a strukturáltságban és a tagozódásban. A jogrendszerek belső tagozódásában a történelmi körülmények, valamint a jogi szabályozás hagyományai és sajátosságai hatására eltérések tapasztalhatók. A tagozódás hatással bír pl.: a jogalkotásra és jogalkalmazásra, valamint a jogtudomány rendszerére is.