Egy országgyűlési választás minden demokráciában kiemelt jelentőségű közjogi esemény. Egy választás továbbá azon folyamatok egyike, amikor egy demokratikus jogállam állampolgára a jogot nemcsak elvont társadalmi jelenségként fogja fel, hanem választójogának gyakorlása folytán tényleges, valódi jelentőséggel bíró, a társadalmat formáló eszközként, amelyet szinte a kezei között tarthat a választást illető döntés pillanatában. Nem véletlen, hogy az alkotmányos demokráciák alapjogi szinten is védik a választójog intézményét alapelvekkel, részletes anyagi jogi és eljárási jogi szabályokkal. Ezek azok a jogszabályok, amelyek egy választási kampányidőszakban felbukkanó politikai megnyilvánulásokat, kampánycselekményeket is szabályozni hivatottak. Előfordulhatnak ugyanis olyan élethelyzetek, amikor egy kompetitív választás termőtalajt biztosít ahhoz, hogy a szabályok által megállapított határokat a jelöltek túllépjék vagy súrolják, újonnan például a negatív kampány keretében. A negatív kampány kérdése pedig számos közjog- és politikaelméleti problémát vet fel, amelyek közül írásomban az emberi méltósághoz és a véleménynyilvánításhoz való alapvető jogok kollízióját, illetve ezeknek a választási eljárás alapelveivel való kapcsolatát kívánom vizsgálni.