A közelmúltban a devizakárosultak helyzetét illetően kiemelkedő jelentőségű döntés született az Európai Unió Bíróságánál (továbbiakban: EUB) egy lízingszerződéssel kapcsolatos bírósági eljárásban benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem alapján. Az alapügy egy 2007-ben köttetett devizában nyilvántartott lízingszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés, mint tisztességtelen feltétel megállapításáról, és az ennek következtében felmerülő jogkövetkezményekről szólt. Az EUB 2025. április 30-i ítélete kimondta az árfolyamváltozás kockázatának fogyasztóra terhelését lehetővé tevő kikötés tisztességtelen voltát. Ezen döntés korszakalkotó jelentőséggel bír az összes „devizakárosultra” nézve. A döntés következtében vizsgálandó a szerződések fenntartásának vagy érvénytelenségének lehetősége a tisztességtelen kikötés elhagyása esetében, ennek körében pedig felmerülhet, hogy alkalmazható-e in integrum restitúcio (eredeti állapot helyreállítása), vagy más módon szükséges reparálni a sérelmes helyzetet. Várható, hogy a károsult polgárok tömegesen nyújtanak majd be kereseteket elveszett (vagy éppen elveszni látszó) vagyonuk visszaszerzése reményében. A tanulmány célja, hogy ismertesse a devizakárosultak helyzetét az új EUB döntés tükrében, a vonatkozó magyar és uniós rendelkezések tárgyalása mellett. Ebből kifolyólag bemutatásra kerül az előzetes döntéshozatali eljárásra okot adó alapügy tényállása, valamint az ítélet legjelentősebb pontjainak részletes elemzése, hogy ismertetésre kerülhessen annak a magyar jogalkalmazásra gyakorolt (várható) hatása. A jogkérdés mára már teljesen összefügg Marczingós László nevével, így tárgyalásra kerül az ún. „Lex Marczingós” törvényjavaslat és az ügyvéd álláspontja is a kialakult helyzetről.