A 2020. évi V. törvény által jelentős módosításokon esett át az emberkereskedelem bűncselekményének meghatározása, amelynek egyik válfaja a kiszolgáltatott/kizsákmányolt helyzet jogszabályi szinten való felismerése volt. Annak érdekében azonban, hogy minél jobban átlássuk az emberkereskedelem jelenségét, elősegítsük a prevenciót és felderítést, kutatásokra és azokon alapuló eredményekkel kapcsolatos vélemények megformálására van szükség.
Az alábbi cikkemben a fellelhető forrásoknak, ezen belül a Péter Gábor-ügy levéltári iratainak, emellett a Szovjetunióban zajló antiszemita, anticionista kampányra, és a keleti blokkba tartozó országokban ennek részeként indult cionizmus-ellenes koncepciós perekre vonatkozó szakirodalomnak a tanulmányozásával arra igyekszem választ kapni, hogy a szovjet anticionista irányvonalnak a hatására milyen konstruált perek indultak a szovjet érdekszférába tartozó államokban, valamint az ilyen típusú büntetőügyek közös vonásainak, a közöttük fennálló összefüggésnek a kimutatására törekszem.
A közösségi média a korai kétezres években tett szert óriási népszerűségre és diadalmenete a mai napig töretlen. A ma élő emberek – talán az idősebb generációk egy részét leszámítva – már el sem tudják képzelni a mindennapi életüket online interakciókra épülő appok nélkül. Kijelenhetjük, hogy a közösségi média örökre megváltoztatta világunkat.
A vadászat, illetve a vadászati jog folyamatos változással érintett jogterület. A technológia fejlődése újabb és újabb eszközök alkalmazását teszi lehetővé, ezáltal változhat a tiltott vadászati eszközök köre. A különböző vadbetegségek megjelenése az állománygyérítés lehetőségét veti fel, ezen keresztül változhat az éjszakai – főszabály szerint tiltott – vadelejtés kérdésköre. Tanulmányomban a vadászati jog – amely egy terjedelmes jog- és szakirodalommal rendelkező terület – tartalmát, annak változásait, illetve a magyar vadászati jog terjedelmének egyéb (nevesül Ausztria és Anglia) európai országokkal való összehasonlítását végeztem el, különös tekintettel az orvvadászat bűncselekményére.
A kiskorúak a társadalom azon tagjai, akik az egyik legnagyobb védelemben részesülnek – legalábbis a legtöbb ember ezt feltételezi minden bizonnyal. A jog hiába próbálja fejlődésüket óvni, a gyakorlat és a valóság sajnos sokszor sokkal zordabb, mint mi azt hisszük. A híradókban, újságokban egyre többször jelennek meg olyan hírek bűncselekményekről, amelyeket gyermekek sérelmére követnek el. Ha ez nem lenne elég, a sérelmükre elkövetett szexuális bűncselekmények, továbbá az emberkereskedelem száma is növekvő tendenciát mutat, ez betudható annak is, hogy egyre több ügy kerül felszínre
Az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás a népességrobbanás, amely a fogyasztás nagy mértékű növekedését eredményezi. A világ népessége 2023-ban meghaladta a 8 milliárd főt. A Földön több mint 800 millió ember éhezik, ugyanakkor Nyugat-Európában a mezőgazdaság állandó túltermelési válsággal küszködik. A Föld népességének táplálása a mennyiségi kihívásokon kívül a fenntarthatósági oldalról tudatos, határozott, következetes, és gyors nemzetközi együttműködést kíván.
Napjainkban Olaszország maradt szinte az egyetlen olyan migrációs célország, amely nem alakította állampolgársági törvényét a változó nemzetközi környezethez. Már a 2000-es évektől jelen lévő, sürgető probléma az olasz állampolgársági törvény módosítása. Az ország területén élő, állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, illetve ebből adódóan a már Olaszország területén született gyermekeik helyzetén javítana, társadalomba történő integrálódásukat elősegítené, ha a főként ius sangiunis (vérségi) elven alapuló – tehát elsősorban születés (származás) vagy olasz szülők által történő örökbefogadás útján megszerezhető – állampolgársági törvényt egy kedvezőbb, ius soli (területi) alapelvű szabályozás váltaná fel.
A cyberbullying a zaklatás bűncselekményéből nőtte ki magát. Az 1990-es években megjelent az internet, a világháló az egymás közötti kommunikáció és kapcsolattartás elsődleges színhelyévé vált, ugyanakkor a kezdetekben az online devianciák még nem terjedtek el. A technológiai fejlődés, valamint az internethasználók számának növekedése lehetőséget teremtett a különböző újfajta bűncselekmények meghonosodásának. Ezek egyikének tekinthető az internetes zaklatás.