Nagy Bíborka vagyok, negyedéves joghallgató. A civilisztika felé az élet alapvető jogintézményeinek behatóbb megismerése motivált. Ez a megismerési folyamat mára szenvedéllyé alakult, jogászként is a polgári jog sokszínű világával szeretnék foglalkozni.
Gyermekként az orvosi hivatás vonzott a legjobban, ennek miértje az embereken való segítségnyújtásra irányuló erős hajlamom volt, persze hamar kiderült, hogy nem feltétlenül nekem való ez a pálya, ha iszonytató érzésem támad a vér látványától. Így határoztam el, hogy jogi egyetemre jelentkezem inkább, hiszen az embereken nem csupán testi bajaik vonatkozásában segíthetünk, hanem lelkükön is, rövidebb vagy hosszabb ideje húzódó (jogi) problémáik megoldásával. Tudatosan törekszem arra, hogy az egyetem alatt a gyakorlati alapokat is minél jobban elsajátíthassam, így önkéntes programokban is részt veszek, továbbá gyakornokként egy ügyvédi iroda munkájában is közreműködöm, így lehetőségem nyílik ügyfelekkel nap mint nap találkozni, továbbá látni azt az örömöt, amit egy-egy nehéz ügy lezárta jelent számukra, engem ezek a pillanatok visznek tovább szakmai vonalon.