Interjú Daka Marijával
Interjú Daka Marijával
Az Óriás Nándor Szakkollégium jelenlegi formájában 2012-ben kezdte meg működését. Azóta a Szakkollégium számos generációja szerezte meg diplomáját, akik azóta gyakorló jogászként tevékenykednek. Rendkívül büszkék vagyunk alumni tagjainkra, így egy olyan kezdeményezést indítottunk útjára, amelyben a pécsi jogi kar végzett szakkollégistáit kérdezzük jelenlegi életükről, valamint egyetemi éveikről. Első interjúnkat Környei Mátyással, Civilisztika tagozat alumnusával készítettük, amit itt olvashattok.
Második interjúnk alanya nem más, mint Daka Marija, aki nem csak az Óriás Nándor Szakkollégium Közjogi Tagozatának alumnája, de Óriás Nándor-díjat is nyert.
Először is kérlek röviden mutatkozz be és mesélj nekünk arról, hogy jelenleg mivel foglalkozol!
Daka Marija vagyok, a PTE ÁJK Doktori Iskola doktorjelölt hallgatója és a kar óraadója, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bosznia-Hercegovinai Missziójának tisztviselője.
Ahhoz, hogy a munkámról beszéljek, elengedhetetlen szólnom Bosznia-Hercegovina egyedi berendezkedéséről. Bosznia-Hercegovinában az 1992-1995-ös háborút lezáró Daytoni békeszerződés egy rendkívül komplex és törékeny berendezkedésű föderatív államot hozott létre, ahol – többek között – 14 különböző végrehajtó és törvényhozó hatalom létezik, valamint négy különböző büntető törvénykönyv, valamint büntető-eljárási törvény van hatályban. A daytoni békeszerződés közvetlenül rendelkezik az országban működő nemzetközi szervezetek – így az EBESZ – mandátumáról is, az emberi jogok felügyeletének közvetlen letéteményeseként tekintve e nemzetközi szervezeteket.
Először gyakornokként kerültem a Misszióhoz, amelynek keretében az országban 9 helyszínen közel 300 helyi és nemzetközi munkatárs dolgozik. A jogállamisági (rule of law) osztályon dolgoztam két és fél évig ahol főképp a bíróságokon folyó, háborús bűncselekmények, gyűlöletbűncselekmények, korrupciós bűncselekmények és az emberkereskedelem tárgyú büntetőeljárások monitoringjával foglalkoztam, ideértve a nemzetközi sztenderdeknek, így különösen a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék (ICTY) gyakorlatának való megfelelést. Tavaly ősszel kerültem a demokratikus kormányzás (democratic governance) osztályra, ahol jelenleg is dolgozom. Ebben a munkakörben három portfólióval foglalkozom, egyrészt a parlamentekkel, amelynek keretén belül támogatjuk a különböző szinten működő népképviseleti szerveket a reformtörvények előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában. A második portfolión belül korrupcióellenes témával foglalkozom, az átláthatóság növelésén és a hatékony önkormányzás mechanizmusain dolgozva, csökkentve ezáltal a politikai korrupció elfordulásának lehetőségét. A harmadik portfolió pedig a társadalmi kohézióé, ami a posztkonfliktusos társadalmakban – így Bosznia-Hercegovinában is – rendkívül fontos. Ezzel kapcsolatban a gyűlöletbűncselekmények felderítése és elítélése rendkívül fontos. Nagyon szeretem a munkámat, mert – noha lehet, hogy patetikusan hangzik – de hozzájárulok az ország és a polgárok helyzetének jobbá tételéhez.
Mint mindenkinél, nálad is érvényesül a per aspera ad astra maximája, így hosszú út vezetett el jogi kari felvételed óta jelenlegi pozíciódig. Mesélnél arról, hogy miért választottad a jogászképzést és miért éppen a pécsi jogi kart?
Már gimnazista korom óta a nemzetközi kapcsolatok érdekeltek, csak nem voltam benne biztos, hogy milyen formában lenne érdemes ebben az irányban továbbtanulni. Eleinte a nemzetközi kapcsolatok szakra készültem és felvételt is nyertem. Az utolsó pillanatban azonban sorrendet változtattam és így kerültem a karra. Ez a döntés főképp a környezetemben lévő tanároknak, illetve családi barátoknak volt köszönhető, akik a jog felé irányítottak. Az egyik középiskolai tanárom például azzal viccelődött: „Mi leszel ha elvégzed a nemzetközi kapcsolatok szakot, nemzetközi kapcsoló?” Végül én is beláttam, hogy a jogtudomány sokkal konkrétabb és egzaktabb választás a nemzetközi kapcsolatoknál. Ez a lehető legjobb döntésnek bizonyult, hiszen a jog mindig az életre reflektál és a nemzetközi kapcsolatoknál sokkal összetettebb tudomány, amiből eddig csak profitáltam. A munkám során is lépéselőnyben vagyok a nemzetközi kapcsolatokat vagy bölcsésztudományokat végzettekkel szemben mert sokkal jobban átlátom az ország alkotmányos és közigazgatási berendezkedését, az alapjogvédelem problémáit stb.
A mai napig büszke PTE ÁJK alumna vagyok, és amikor csak tehetem, a kar pozitív szellemiségének és közösségének a hírét terjesztem nemzetközi és hazai viszonylatban is.
Miért csatlakoztál Szakkollégiumhoz? Hogyan készültél fel a szakkollégiumi tagságra?
A Szakkollégium harmadéves koromban alakult meg/újjá, és több csoporttársammal együtt én is akkor csatlakoztam. Tanulmányaim során mindig is közjogi beállítottságú voltam, a nemzetközi jog és az Európai Unió joga érdekelt; szerettem volna többet megtudni a kötelező tananyagnál. Ezért is csatlakoztam a Szakkollégiumhoz, hogy jobban elmélyülhessek az érdeklődési területemen belül. Érdekelt továbbá a kutatómunka is, az OTDK-ra való felkészülés, a konferenciarészvételek, illetve a publikációs lehetőségek. Mindezekre esélyt adott a Szakkollégium. Vilniustól elkezdve, Moszkván át Nairobiig több helyen megfordultam, különböző konferenciák résztvevőjeként. A tudományban való elmélyüléshez kétségkívül nagyban hozzásegítettek a Szakkollégium nyújtotta lehetőségek.
Megosztanád az olvasókkal, hogy mit adott neked a Szakkollégium, esetleg mi a legjobb emléked a közösségben töltött évekből?
Ahogy fentebb is említettem, a szakkollégiumban tudott kibontakozni a nemzetközi jog és az Európai Unió joga iránti mélyebb érdeklődésem. Azt is mondhatnám, hogy itt kezdtem el szárnyaimat bontogatni. Ehhez hozzájárult a mentorok támogató szerepe, a többi szakkollégista proaktív szerepvállalása és a kötetlen környezet is. Szívesen emlékszem vissza a szakmai megbeszéléseket követő szabadidős programokra is.
Végül, de nem utolsó sorban: mit üzennél a pécsi jogi kar jelenlegi hallgatóinak?
Használják ki az egyetem és a kar nyújtotta lehetőségeket, hogy az érdeklődési körüknek megfelelő irányba fejleszthessék magukat. Szakkollégium, szakmai gyakorlatok, (O)TDK, konferenciarészvételek, networking és mindenképp Erasmus. Ezek mind olyan lehetőségek, amelyek mind szakmai mind pedig személyes szempontból rengeteg fejlődési, és tanulási lehetőséget hordoznak magukkal és azt javaslom a hallgatóknak, hogy használják ki ezeket. Az is fontos, hogy az első visszautasítás után nem szabad semmit feladni, hanem még felkészültebben újra próbálkozni. Az egyetem elvégzését követően persze mindezen lehetőségek kiaknázása felértékelődik és adott esetben megkülönböztet a többi pályakezdőtől. Ezek mind nagyszerű lehetőségek arra, hogy a hallgatók kialakítsák az érdeklődési körüknek megfelelő profiljukat.
