Az Óriás Nándor Szakkollégium életében az elmúlt esztendő kiemelt jelentőségű volt. A koronavírus- világjárvány fokozatos enyhülésének következtében a 2021-2022-es tanév már hagyományos módon zajlott, így az NTP-SZKOLL-21-0018. sz. Nemzeti Tehetség Program pályázat keretében vállalt tevékenységeinknek jelenléti formában tudtunk eleget tenni. E beszámoló célja, hogy rövid áttekintést nyújtson a pályázat keretében megvalósult programokról, eseményekről.
A munkajog közel két évszázados fejlődése során fokozatosan elvált a klasszikus magánjogtól, anélkül azonban, hogy ennek elveit és értékeit száműzte volna. Napjainkban e jogterület a magánjog erősen „közjogiasított” része. Kutatásomban e jogfejlődés azon korszakával foglalkozom, amelyben a munkaszerződést (szolgálati szerződést) hazánkban még a magánjogi kódexek (tervezeteinek) keretein belül törekedtek szabályozni. Áttekintem a magyar magánjogi kodifikációs folyamatot a magánjog modernizációjának kezdetétől a II. világháború kitöréséig e jogintézmény szabályozásának vonatkozásában. Annak ellenére, hogy sem „A Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezete” (1900), sem a Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata” (1928) (MMT) végül nem emelkedett törvényi erőre, jelentősen hatottak a bírói gyakorlatra, ugyanis a kódexek már megjelenésüktől szokásjogként kerültek befogadásra (illetve a szokásjog tételeit rögzítették).
Ittasság és kormányzósértés. Ezen szavakat olvasván óhatatlanul eszünkbe jut Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban c. regénye. Való igaz, abban felségsértésről van szó, de ki ne emlékezne arra a jelenetre, amikor Bretschneider úr, az államrendőrség civil ruhás detektívje, Svejk zagyvaságai után Palivec urat is letartóztatja, amiért megemlítette, hogy a falon korábban császár őfelségéről elhelyezett képet leszarták a legyek.