A 2016-2017-es tanév tavaszi szemesztere tartalmasan telt az Óriás Nándor Szakkollégium számára. Az előző félév végén abszolutóriumot szerzett több tagunk, így személyi változások történtek szakkollégiumunk életében.
Az ókori Rómában a társadalmi, gazdasági és állami rend fenntartása, valamint a polgárok személyének és jogainak védelme, kívánatos volt, akárcsak napjainkban. Azokkal szemben, akik magatartásukkal a felsorolt és védeni rendelt értékek ellen tettek, előbb valamilyen hátrányt, bajt (malum) helyeztek kilátásba majd végre is hajtották.
Magyarország miniszterelnöke, miután azt a Kormány megtárgyalta és elfogadta, 2016. október 10.-én az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Habár az alkotmánymódosításra nem került sor, érdekes vele mégis foglalkozni a tekintetben, hogy egyébként releváns kérdéseket vetett volna fel, ha mégis elfogadja az Országgyűlés.
Életünk kockázatok sorozatából áll. Nincs olyan életszituáció, mely ne hordozna magában rizikófaktort. Gondoljunk csak bele egy hétköznapi élethelyzetbe, lemegyünk a boltba vásárolni és miközben az üzlet felé tartunk, egy rossz lépés és eltörhet a lábunk. Gyakorta előfordul tehát, hogy várt célkitűzéseinkkel ellentétes eredmény következik be. Nincs ez másképp a gyógyító tevékenység során sem. Az orvosi hivatás véleményem szerint a legszebb és egyben egyik legtöbb kockázati tényezőt magában rejtő foglalkozás. Amikor az orvosok kezeire bízva, mi páciensek alávetjük magunkat egy gyógyító eljárásnak, például egy műtéti beavatkozásnak, számolnunk kell azzal, hogy előfordulhatnak olyan előre nem látható események, amelyek mind a beteg, mind pedig az orvos célkitűzéseivel ellentétesek lehetnek. Ilyen előre nem látható esemény az idegen test testben hagyása is, mely valamennyi műtéti beavatkozás során előfordulhat. Az operációk alkalmával leggyakrabban törlő, relatív gyakorisággal pedig műszer, illetőleg varrótű marad a feltárt beteg testében
A mai történettudomány elfogadott tétele, hogy két fő korszakot lehet elkülöníteni: a történet előtti időt (praehistoria) és a valódi történelmet. A kezdet-korban (történelem előtti időkben) az emberiség még a műveltség lényegesen más, alacsonyabb fokán állt. Ami ez után következett (valódi történelem), az már a magasabb műveltség kora, ennek fejlődése ellenőrizhető. A két korszak határánál (kb. Kr. e. 4. évezred) az írás megszületése áll, mert írás nélkül nincs magasabb műveltség.
Az alapvető jogok biztosa 2015. december 2. napján kelt indítványában az ún. „kvóta határozatból” adódó alkotmányjogi problémával kapcsolatban a hatályos Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján saját hatáskörében kérte az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az E) cikk (2) bekezdésének értelmezését az Alkotmánybíróságtól.
Egyre többet hallhatunk és olvashatunk a médiában arról, hogy bizonyos magyar rendelkezéseket az Emberi Jogok Európai Bírósága kritikával illet. Nem történt ez másképp a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztés esetében sem. Nem egy alkalommal marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt, ez tehát nem maradhatott el ebben a kérdésben sem. Ugyan a jogalkotó létrehozta a kötelező kegyelmi eljárás intézményét, amely a feltételes szabadulás lehetőségét a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek számára is biztosítja, az Ember Jogok Európai Bírósága ezt sem tartotta megfelelőnek.
Jelen tanulmány célja a marhakereskedelem XVI-XVIII. századi szabályozásának összehasonlítása napjaink rendelkezéseivel. Ezzel kapcsolatban az országos jogszabályok mellett kiemelt figyelmet szentelek a partikuláris szabályozásnak is, így a vármegyei közgyűlésen elfogadott statútumok vizsgálatának is. Cikkem elején röviden ismertetem a marhakereskedelem gazdaságban betöltött szerepét, majd rátérek azokra az intézkedésekre, melyeket mind az országos, mind a helyi szintű jogalkotás tett annak érdekében, hogy a marhalopások számát visszaszorítsa. Végül bemutatom, hogy a jelenlegi szabályozás milyen hasonlóságokat mutat a századokkal ezelőtti rendelkezésekkel.