A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) tudományos folyóirata első számának megjelenése alkalmából köszönthetem az olvasót. A Scriptura elektronikus formában megjelenő jogi szakfolyóirat célja elsődlegesen, hogy tudományos publikációs színteret biztosítson az ÓNSZ tagjai számára. A folyóirat szerkesztőségét az ÓNSZ elnöke és mentorai alkotják (Mohay Ágoston, Hornyák Szabolcs, Jusztinger János, Kocsis Miklós, Kovács Kolos), a szerkesztőség titkára az ÓNSZ titkára (Cseporán Zsolt). A folyóirat működését nemzetközi összetételű szerkesztőbizottság segíti, melynek elnöke Szalayné Sándor Erzsébet (PTE ÁJK / NKE / Alapjogok Biztosának Hivatala), tagjai pedig Csink Lóránt (PPKE JÁK), Farkas Csaba (SZTE ÁJK), Jorn van Rij (InHolland University), Kokoly Zsolt (Sapientia – EMTE), Pozsonyi Norbert (SZTE ÁJK), Szomora Zsolt (SZTE ÁJK) és Tóth Norbert (NKE).
A folyóiratban az ÓNSZ tagjainak (hallgatóknak és oktatóknak) önálló írásai, a szakkollégium egyes tagozatainak közös kutatásai, valamint szakkollégisták tagozatokon átnyúló csoportjainak írásai olvashatók, a következő szerkezetben:
– a Krónika a Szakkollégium életének aktuális történéseit örökíti meg,
– a Tanulmányok rovatban tudományos elemzéseket találunk,
– a Kitekintő rovat pedig konferencia-beszámolókat és recenziókat tartalmaz.
Közöljük továbbá az ÓNSZ rendezvényeihez, konferenciáihoz kapcsolódó írásokat is (szakkollégisták vagy vendégelőadók tollából).
A Scriptura első száma –örömteli módon – igen tartalmasra sikerült, mivel az ÓNSZ újjáalakulása óta „felgyülemlett” kutatások eredményeit tartalmazza. Több szerző időközben sikerrel elvégezte a jogi egyetemet, így már a szakkollégiumi alumni tagja.
A folyóirattal kapcsolatos észrevételeket a szerkesztőség örömmel fogad a szakkollegium@ajk.pte.hu címen.
Pécs, 2014. június 17.
dr. Mohay Ágoston, PhD
elnök, főszerkesztő
Óriás Nándor Szakkollégium
Az Óriás Nándor Szakkollégium a 2013/2014-es tanév végeztével működésének eddigi legtermékenyebb időszakát tudhatja maga mögött. A megalakulást követő hónapokban lefektetett alapokon nyugodva számtalan konferenciát, versenyt és egyéb programot sikerült naptárunkba iktatnunk, amelyeken részben meghívottként, részben szervezőként képviseltük a Szakkollégiumot, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát.
A modern kor társadalma a gyors változások, egyre növekvő igények, a materializálódás korszakát éli. A globalizáció hatására az emberek számukra eddig ismeretlen problémákkal kénytelenek szembesülni, amelyekre a megoldást jórészt az államtól, mint felelős, biztonságot nyújtó hatalomtól várják.
A közösségi szféra újonnan felmerült, legégetőbb kérdései szoros összefüggésben állnak a közigazgatással, mivel az államhatalom a közigazgatás szervein keresztül jut el a polgárokhoz.
Napjainkban az a szerencse ér minket, hogy hazánkban a nők és férfiak teljes mértékben egyenjogúak, legalábbis a jog szerint mindenképpen, de nem mindig volt ez így.
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy – a biztosított jogokat tekintve – hol lenne kedvezőbb nőként élni, közelebbről az ókori Rómában, vagy a hajdani Magyar Királyságban volt-e kedvezőbb helyzete a „gyengébbik nemnek”.
A jog fejlődésének történetében a jogágak közül elsőként a magánjog jelent meg (pl. már az emberiség legkorábbi századaiban ismerték elődeink az „enyém” és a „tiéd” fogalmakat, elismerték a másik embert tulajdonosnak, a felesleges javak felhalmozásával létrejött a cserekereskedelem intézménye stb.), s mind a mai napig is a civiljogot tekinti a jogtudomány a dogmatikailag legkidolgozottabb jogágnak. Jelentősége aligha vitatható, hiszen egy olyan jogágról van szó, amely a legközvetlenebb összefüggésben áll a gazdasági viszonyokkal, amelyek az emberi létezés alapjait teremtik meg.
A nemrég lezajlott és nagy vitát kiváltott „Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása” igen érdekes, és egyben a szakma által erősen bírált rendelkezést is tartalmazott, amely 2013. április 1-jétől már a hatályos jog része. Az említett rendelkezés az Alkotmánybíróság több mint húszéves jogfejlesztő gyakorlata eredményeként kialakult esetjogát érinti: az Alaptörvény negyedik módosítással megalkotott Záró és vegyes rendelkezéseinek 5. pontjában szabályozott kitétel szerint „[a]z Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.”
A területi menedékjog nyújtásának kérdése nemzetközi jogi, uniós jogi és tagállami közjogi szinten egyaránt vizsgálatra érdemes, sőt, szükséges téma. A menekültügy problémái a XXI. század elejére globális méreteket öltöttek, a globális méretű problémák mellett pedig már nem lehet szó nélkül elmenni. Az egységes szabályozás hiánya, vagyis az államok eltérő menedékpolitikája, ezáltal pedig az emberi jogok csorbulása egyre inkább olyan helyzet kialakulásához vezet, amely alapjaiban veszélyezteti az államok, a társadalmak, valamint az egyének életét.
Jelen tanulmányban a szerzők erre a bizonytalan helyzetre reagálva tesznek fel jogilag és társadalmilag is releváns kérdéseket, amelyekre nemzetközi, uniós és hazai szinten egyaránt megpróbálnak választ adni.
Az Óriás Nándor Szakkollégium tagjai – a többi szakkollégista és mentor építő jellegű gondolatainak felhasználásával – jelen írás keretei között arra tesznek kísérletet, hogy bemutassák: miként lehet a jog eszközeivel eredményesen fellépni a túlnépesedés, valamint vele korrelációban a népességfogyás jelenségével szemben.
A rövid elméleti alapvetést követően, amelyben arra keressük a választ, hogy miért is fontos a jog által szabályozni a túlnépesedés és a népességfogyás kérdésköreit, egy koherens gondolati íven keresztül mutatjuk be e témakörök szabályozási lehetőségeit. Ahogy halad előre a tanulmány, úgy jut el a tisztán külföldi jelenségektől és jogi megoldásoktól a magyar problémákhoz és megoldási kísérletekhez, amelyek felett írásunk utolsó nagy részében, a jelen és a jövő kor kívánalmainak megfelelően, értékítéletet is nyilvánítunk, valamint ezzel kapcsolatban, mintegy zárásként, megfogalmazzuk építő jellegű javaslatainkat.