2015/I.

Krónika

| Szám: 2015/I. |
Krónika | Szerző: Óriás Nándor Szakkollégium

Legutóbbi számunk megjelenése óta számos jeles esemény zajlott le az Óriás Nándor Szakkollégium életében. Külön kiemelendő két rendkívül sikeres, saját szervezésű konferencia és egy luxemburgi tanulmányút, amelyek során értékes tapasztalatokat szereztünk. Emellett több konferencián, versenyen és vetélkedőn képviseltettük magunkat, valamint tagjaink egyénileg is jelentős sikereket értek el.

pdf_stb

scriptura15i_kronika | PDF 182KB

A 2014. évi helyi önkormányzati választások

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Balaskó Angéla

Tanulmányomban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásában irányadó szabályozást mutatom be. A témát az elmúlt időszakban bekövetkezett törvényi változások aktualizálják, mind az önkormányzatok szabályozására, mind pedig a választásokra tekintettel. Szükséges megjegyezni – mielőtt a választásokra rátérnék –, hogy Magyarországon a helyi önkormányzatok működésének alapelveit a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1989. évi XXXI. törvény IX. fejezete fektette le, az önkormányzati rendszer keretét pedig a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alkotta. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt években az önkormányzatok szabályozása jelentősen átalakult, az új Alaptörvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései, valamint az Ötv.-t felváltó, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) hatására. Ezt a változást erősítik a helyhatósági választás szabályozásának módosításai is, amely újítások bemutatása és értékelése jelen írásom célja.

pdf_stb

scriptura15i_balasko | PDF 202KB

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban – a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Bárány V. Fanny

2014. július 9-én az Országgyűlés elfogadta az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvényt, amely jelentős módosításokat vitt véghez a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.). A változások közül is kiemelendő a felsőoktatási intézményeket érintő kancellári rendszer létrehozása. Az új tisztség bevezetése komoly (szak)politikai vitát indított el a témában érdekelt szakemberek, politikusok, oktatók között.

pdf_stb

scriptura15i_barany | PDF 196KB

Az európai egység gondolattörténeti gyökerei

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Bíró Zsófia

I. Lipót magyar király már a XVII. században találó megjegyzést tett: „Egységben az erő!”. Bár mindezt a török elleni háború kapcsán állapította meg (vélhetően a kereszténység és birodalmának egysége miatt), de igaza lett. A kijelentést katonai és gazdasági összefogásra egyaránt kell értelmezni. Kezdetben csak kísérletek voltak a különböző birodalmi egységek egy kézben tartására, majd az idő múlása és a történelem tanításai folyamán felismerték, hogy a hatalom nem összpontosulhat egy ember markában, azt meg kell osztani. Ugyanakkor még így is a legnagyobb gazdasági (és katonai) befolyással rendelkező országok kerülnek ki nyertesen, nyomják a legnagyobbat az egység irányításának latjába.

pdf_stb

scriptura15i_biro01 | PDF 363KB

A fiúsítás, mint belpolitikai, öröklésjogi és különös női jogi jogintézmény

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Bíró Zsófia

Mint a legtöbb régi jogrendszer, így a magyar is, elsődlegesen a férfiaknak biztosított jogokat, a nőket igen sok szempontból mellőzte, s csak a XX. századtól érvényesültek az emancipációs törekvések. Legalábbis ez a közelképzelés. Dolgozatomban szeretném bebizonyítani, hogy a régi magyar jog igenis gondolt a nőkre, sőt, különös jogaik mellett egy igen sajátos joghelyzetet is tartogatott számukra, köszönhetően az Anjou gondolkodásnak, azon belül pedig elsősorban I. Károlynak, aki csak hatalmát kívánta megszilárdítani az országban, mégis egy rendkívüli intézményt hívott életre, a fiúsítást (praefectio).

pdf_stb

scriptura15i_biro00 | PDF 279KB

A művészet szabadságának jogosultjai és a joggyakorlás alternatívái

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Cseporán Zsolt

A művészetnél felmerülő szabadságjog alanyainak köre kapcsán célszerű a vizsgálódást a tudomány szabadságából kiindulva kezdeni. Ennek oka egyrészt, hogy mivel a művészet és a tudomány szabadsága egyaránt a szabad véleménynyilvánítás alapjogából származik, és egymásnak „testvérjogai”, sokban hasonló szabályozás vonatkozik mindkettőre; másrészt, hogy a művészet szabadsága értelmezése kérdésében szinte semmilyen támpontot nem ad sem az Alkotmánybíróság gyakorlata, sem a szakirodalom – ellenben a tudomány szabadságával.

pdf_stb

scriptura15i_cseporan | PDF 274KB

Az előzetes döntéshozatal kezdeményezésének magyarországi tapasztalatai, különös tekintettel az Európai Bíróság nagytanácsban hozott döntéseire

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Daka Marija és Kovács Mihály

Az EUMSz. 267. cikke értelmében a tagállami bíróságok valamely jogkérdésben uniós jogi norma értelmezése, illetve a szekunder uniós jogi normák érvényességének megállapítása érdekében az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: Bíróság) fordulhatnak előzetes döntéshozatali eljárás (a továbbiakban: eljárás) kezdeményezése érdekében.

pdf_stb

scriptura15i_dakakovacs | PDF 238KB

A fővárosi választási rendszer átalakulása

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Havasi Bianka

Jelen tanulmányban az átalakult fővárosi választási rendszer bemutatását teszem meg, valamint vázolom az általam észlelt problémákat és az azokhoz kapcsolódó lehetséges megoldásokat. Végül kiegészítve mindezt ismertetem az e tárgyban hozott 26/2014. (VII. 23.) AB határozatot, különös tekintettel az ahhoz csatolt különvéleményeket.

pdf_stb

scriptura15i_havasi | PDF 354KB