A vadászok folyamatos felelősséggel tartoznak a vadgazdálkodás lebonyolításában. Ennek eszköze a konzervációs vadgazdálkodás: „a konzervációs vadgazdálkodás (bölcs hasznosítás) nem más, mint a természetben élő vadállomány használatának olyan menedzselése, amely a legnagyobb fenntartható hozamokat biztosítja a mai nemzedékek számára, úgy, hogy közben fennmarad a jövő generációk szükségleteinek és igényeinek fenntartását biztosító potenciál is.” 2 A definícióban említett „menedzselés” értelmezésem szerint magának a vadászatnak és a vadászok felelősségének központi eleme: a vadászok egész évben felügyelik a vadállományt és megfigyeléseik alapján döntéseket hoznak arra irányulóan, hogy hogyan lehetne annak minőségét minél magasabb szintre emelni. Tanulmányomban olyan, fenntarthatósággal kapcsolatos problémákat vetek fel, amelyek elsősorban tapasztalt vadászok, valamint jogászok szerint a legégetőbbek, és olyan megoldási javaslatokat kapcsolok hozzájuk, amelyek megvalósítása elősegítené, hogy a magyar vadászati jog még inkább a fenntarthatóság irányába haladjon.
A környezetvédelem napjaink rendkívül fontos és egyik legtöbbet vitatott kérdése mind gazdasági és társadalmi, mind politikai szempontból, helyi és globális szinten egyaránt. Magyarország sem kivétel ez alól. A környezet romló állapota minden állampolgárt egyre közvetlenebb módon érint: az egészséges környezethez való alapjogon (és igényen) túl ipari és fogyasztóvédelmi szempontból is felmerül a személyes érintettség kérdése. Az állampolgárok környezettudatosságra történő felhívása több platformon is zajlik: többek között az iskolákban már a diákok is részesülnek környezetvédelmi oktatásban, emellett a nemzetközi és nemzeti „zöld” sajtó – a környezetvédelmi zsurnalisztika és publicisztika1 – egyre többet foglalkozik a környezetvédelem kérdésével, ami hozzájárul az emberek figyelmének felkeltéséhez és a környezetvédelem iránti érdeklődés növeléséhez. Továbbá fontosnak tartom kiemelni a civil szervezetek (pl.: Greenpeace Magyarország Egyesület, Holocén Természetvédelmi Egyesület, Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület) környezetvédelmet népszerűsítő tevékenységét is.
A személyiségi jogok az ember egész életében meghatározó jogai. Áthatják a mindennapokat, bár sokszor szinte észrevétlenül, mégis szinte minden percben érvényesülnek és sajnos számtalanszor sérülnek is. Nem véletlen, hogy a személyiségi jogokat lefedő jogirodalom is széleskörű, nehéz a témát olyan szemszögből megközelíteni, amelyből már más szerző ne tette volna. A következő sorokban a személyiségi jogok kialakulását mutatom be néhány történelmi – szükség szerint magyar és nem magyar – megállón keresztül, a végállomás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a (továbbiakban Ptk.) lesz.