Az adatvédelem, mint jogintézmény viszonylag fiatal, mégis a digitális technológiák gyors fejlődése miatt napjainkra az uniós jog egyik legdinamikusabban változó területévé vált. Bár az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletével a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (továbbiakban: GDPR) 2016-os elfogadásával az Európai Unió átfogó és egységes keretet teremtett a személyes adatok kezelésére, a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) megjelenése újraértelmezte az adatvédelem határait. Az MI rendszerek tömeges adatfelhasználása, automatizált döntéshozatala és a „black box” jelenség mind olyan kihívások, amelyek a GDPR egyes rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazhatóságát is kérdésessé tehetik. Ennek a helyzetnek az uniós válasza a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló rendeletet (továbbiakban: AI Act), amely elsőként próbálja jogszabályi szinten keretbe foglalni a MI technológiai és alapjogi kockázatait.
Az ügyészség szerepe kulcsfontosságú a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működésében. Magyarországon az ügyészség a bíróságoktól független, az igazságszolgáltatás rendjét támogató és felügyelő szerv. A magyar ügyészség jogi státuszát és hatásköreit számos jogszabály határozza meg, például az Alaptörvény, a bűntetőeljárásról szóló törvény, a polgári törvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló törvény, az ügyészségről szóló törvény és a gyermekvédelemről szóló törvény. Az ügyészség feladatköre rendkívül szerteágazó, így nemcsak a büntetőeljárásban vesz részt, hanem a jogállamiság fenntartásában is meghatározó szerepet játszik. Különösen fontos feladata a társadalom leginkább kiszolgáltatott csoportjainak, például a gyermekek jogainak védelme. A közérdek képviseletére nemcsak a büntetőigények érvényesítése révén jogosult, hanem számos más területen is, úgy, mint a családjogi ügyek, a gyermekvédelem és a közegészség védelme, ahol ugyancsak kiemelt szerepet tölt be.
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás már több évszázada jelentős kérdése a büntetőjognak, de az utóbbi évtizedek változásai talán még nagyobb jelentőséget adnak ennek a kérdésnek. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális értékek felbomlása, illetve az érdekalapú prioritások számtalan, eddig nem tapasztalt kihívás elé állítják nem csak a büntetőjogi és kriminológiai, de valamennyi társadalomtudományi diszciplínát.