Amennyiben a halálbüntetésről értekezünk, megállapítható, hogy a történelem kezdete óta részét képezi az államok jogrendszerének, tehát tulajdonképpen egyidős a joggal. Az emberi közösségek létezése óta alkalmazzák a közösséget leginkább sértő deliktumokra. A halálbüntetésnek, valamint tágabb értelemben magának az állami büntetőjognak a kialakulása két főbb okra vezethető vissza, a magánbosszú állami visszaszorításának igényére, illetve szakrális gyökerekre. A kettő közül talán utóbbi szorulhat értelmezésre, magyarázatra. A deliktumot elkövető személyek kivégzése eleinte nem büntetésnek minősült, hanem az isteneknek bemutatott áldozatnak. Aki közössége ellen cselekedett, nem saját maga ellen vívta ki az istenek haragját, hanem azon közösség ellen, melynek ő maga is tagja volt. A közösségnek meg kellett szabadítania magát a haragtól, s a legegyszerűbb megoldásnak a vétkes személy feláldozása bizonyult. Később ez a szakrális, vallási jelleg háttérbe szorult és a halálbüntetés kiszabása világi okokra volt visszavezethető, ugyanakkor léteztek államok, melyekben a világi és a vallási jelleg keveredése volt megfigyelhető.
Ami néhány évvel ezelőtt még csupán fantáziának és bizonytalan jövőképnek tűnt, napjainkra kézzelfogható valósággá formálódott. Ha körbetekintünk, a mesterséges intelligencia az életünk szerves részévé vált. Jelen van az okostelefonjaink működésében, de egy egyszerű internetes keresés során is. Láthatjuk, hogy a munka világa sem maradt érintetlen. Mára a foglalkoztatás nélkülözhetetlen elemévé vált, és gyökeresen alakítja át annak működését. De pontosan hol jelenik meg a munkavégzés és munkáltatás során? A rövid válasz, mindenhol. Kezdve a humánerőforrás-menedzsment területén, ahol a kiválasztási folyamatok során algoritmusok segítik a jelöltek szűrését és értékelését, egészen a munkaellenőrzésig, ahol egyre hangsúlyosabb szerepet kap a digitális forma. A munkáltatók fejlett megfigyelési és elemzési eszközök révén képesek nyomon követni a munkavállalók tevékenységét, annak hatékonyságát. A digitális formájú teljesítményértékelési technológiák egyre fejlettebbek és összetettebbek, kihasználva a mesterséges intelligencia fejlődését, hogy nyomon kövessék mind a helyszínen végzett fizikai mozgásokat, mind a vállalati eszközökön végzett online tevékenységet.
„I believe that drugs have destroyed many lives, but wrong government policies have destroyed many more.” - „Úgy hiszem, hogy a kábítószer rengeteg életet tett tönkre, de a helytelen kormányzati politikák még annál is többet”. A fenti gondolatot Kofi Annan, ghánai diplomata, az ENSZ hetedik főtitkára fogalmazta meg a kábítószer terjedésére adott jogszigorító intézkedésekről. A kábítószeres, illetve ahhoz kapcsolható bűncselekmények száma növekedik Magyarországon. Szinte nem telik el hét, hogy a közbeszédben vagy a sajtóban ne jelennének meg a kábítószeres bűncselekmények következményei.
A végrehajtás a polgári nemperes eljárások egyik, ha nem a legfontosabbika, megkerülhetetlen része úgy a hitelezői igények érvényesítésének, mint bizonyos meghatározott cselekmények kikényszerítésének. A végrehajtási eljárás egészének vizsgálata és értékelése ugyan kétségtelenül aktuális és kihívásokkal teli terület, azonban ennek igényes feldolgozása egyértelműen túlmutat jelen tanulmány keretein, így annak egyik legmegosztóbb, a társadalmat leginkább foglalkoztató aspektusára szorítkozunk.
A munkaügyi kapcsolatok, amelyek a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelmét hivatottak szolgálni, a legtöbbünk életében fontos szerepet játszanak. A munka világában a kollektív szerződésnek, mint a kollektív érdekérvényesítés egyik eszközének hosszú időre visszanyúló hagyománya van. Tanulmányom célja, hogy betekintést nyújtson a kollektív szerződéses lefedettség hazai helyzetébe és a kollektív szerződéses lefedettség növelésének potenciális lehetőségeit feltárja. A 2012. július 1-én hatályba lépett munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) számos változást hozott a magyar munkajogi szabályozásba. A törvény létrehozásakor többek között kitűzött cél volt a munkaerőpiaci rugalmasság megerősítése, a kollektív tárgyalások elmozdítása. A kollektív szerződésekre vonatkozó rendelkezések is ennek fényében alakultak. Az Mt. hatálybalépése óta eltelt több, mint tíz év, így azt gondolom érdemes megvizsgálni a jelenlegi helyzetet Magyarországon. A téma aktualitását erősíti, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2022-ben elfogadott, az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041/EU irányelve kötelezettséget ró hazánkra a kollektív tárgyalások előmozdítása tekintetében is. A kollektív szerződések szerepének vizsgálata különösképp indokolt lehet egy olyan felgyorsult társadalomban, ahol a jogalkotásnak lépést kell tartania az élet minden területét érintő modernizációval, a munkaerőpiaci változásokkal.
A generatív mesterséges intelligencia (továbbiakban: generatív MI) fejlődése, térnyerése globális szinten új kihívásokat állít a modern társadalmak és a jogrendszerek elé. Ezek a kihívások számos területen próbára teszik az államok jogrendszerét (ilyen például az online térben elkövetett jogsértések átalakulása, adatvédelmi aggályok az algoritmusok sokaságában, személyiségi jogok megsértésének fokozódása a tartalomgenerálás következtében, az orvos-diagnosztikai alkalmazásból adódó hozzájárulási nehézségek, és még számos egyéb problémás jelenség). Ebből következően, a generatív MI megjelenése egy-egy jogterületen számos esetben jogalkalmazási, vagy épp jogalkotási feladatot jelent. Ezek a modern államokat érintő problémák a legtöbb esetben jelenleg is megoldásra, a jogalkotók és jogalkalmazók lépéseire várnak.
A vadászok folyamatos felelősséggel tartoznak a vadgazdálkodás lebonyolításában. Ennek eszköze a konzervációs vadgazdálkodás: „a konzervációs vadgazdálkodás (bölcs hasznosítás) nem más, mint a természetben élő vadállomány használatának olyan menedzselése, amely a legnagyobb fenntartható hozamokat biztosítja a mai nemzedékek számára, úgy, hogy közben fennmarad a jövő generációk szükségleteinek és igényeinek fenntartását biztosító potenciál is.” 2 A definícióban említett „menedzselés” értelmezésem szerint magának a vadászatnak és a vadászok felelősségének központi eleme: a vadászok egész évben felügyelik a vadállományt és megfigyeléseik alapján döntéseket hoznak arra irányulóan, hogy hogyan lehetne annak minőségét minél magasabb szintre emelni. Tanulmányomban olyan, fenntarthatósággal kapcsolatos problémákat vetek fel, amelyek elsősorban tapasztalt vadászok, valamint jogászok szerint a legégetőbbek, és olyan megoldási javaslatokat kapcsolok hozzájuk, amelyek megvalósítása elősegítené, hogy a magyar vadászati jog még inkább a fenntarthatóság irányába haladjon.
Álláspontom szerint, a büntető igazságszolgáltatás eredményességéhez szükség van arra, hogy indokolt helyzetekben, meghatározott tényezők fennállása esetén eltérő megközelítés alkalmazására kerüljön sor. Ilyen helyzetet teremt az, amikor a büntetőeljárásban fiatalkorú fél válik érintetté. Ebben az esetben a represszív szankciók helyett más megoldások alkalmazása válik szükségessé, hiszen fiatalkorúak esetén a cél mindig a nevelés, a reintegráció kell legyen. A resztoratív, vagy másnéven helyreállító igazságszolgáltatás ezen célok mentén épül fel. A resztoratív igazságszolgáltatás alternatív konfliktuskezelési eszközök bevonásával törekszik a bűncselekmények elkövetéséből származó konfliktus feloldására, a konfliktus hosszútávú rendezésére. Ennek egyik legjelentősebb eszköze a büntetőjogi mediáció intézménye. A jogintézmény alkalmazását a nemzetközi jog, az uniós irányelvek és a hazai jogszabályi környezet is támogatja, ugyanakkor gyakorlati alkalmazása különféle jogi és eljárási kérdéseket vet fel, kiváltképpen abban az esetben, amikor fiatalkorú fél érintett az eljárásban.