Tanulmányok

Felismerésre bemutatás az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek tükrében

| Szám: 2021/I. |
Aktuális, Tanulmányok | Szerző: Rengel Dóra

Freud elmélkedésére adott álláspontom kifejtésével témaválasztásom oka is nyilvánvalóvá válik a tanulmány olvasói számára. Hogy megelégednék-e nyomozóként egy bizonytalan, kétes nyommal, bizonyítékkal? Válaszom egyértelműen nem, helyeslő válasz esetén ugyanis értelmetlen lenne a felismerésre bemutatás problémakörével ebben, és bármilyen más tanulmányban foglalkozni, sőt, talán nem túlzás, ha azt állítom, magával a kriminalisztikával is. Bár nem vagyok nyomozó, ugyanakkor joghallgatóként mára már világossá vált számomra, hogy magát a jogot, jogszabályokat egy jogállamban egyértelműen a mindennapi élet történései, az emberi magatartások, konfliktusok hozzák létre, formálják, alakítják. Hans Kelsen szavaival élve: „a jog az élettel áll alapvető kapcsolatban, a mindennapi élet leképzését jelenti”.

pdf_stb

scriptura21i_rengel | PDF 200KB

Az állatvédelem történeti előképei

| Szám: 2021/I. |
Aktuális, Tanulmányok | Szerző: D. Horváth Vanessza

Az állatvédelem mint gyűjtőfogalom olyan tiltások és magatartások megfogalmazását jelenti, amelyek címzettje az emberi társadalom. Legtágabb értelemben az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmódnak a megakadályozását, illetve lehető legkisebb mértékre szorítását, valamint az életfeltételeik biztosításáról, az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodást értjük e kifejezés alatt. Erre tekintettel, a tágabb értelemben vett állatvédelmi tevékenység az emberi ráhatás alatt nem álló élőlények kíméletét, így a vadállatok védelmét is felöleli. Ezzel szemben a szakirodalom szerint a szűkebb értelemben vett állatvédelem egyedkímélő állatvédelem, azaz tartózkodás az állatok bántalmazásától, kínzásától, erőn felüli kihasználástól és felesleges elpusztításától, vagyis nem más, mint a háziállatok egyedeinek gondos és kíméletes tartása.

pdf_stb

scriptura21i_d_horvath | PDF 230KB

Sport vagy üzlet? Az érdekek harca a sportjogi szerződések világában

| Szám: 2021/I. |
Aktuális, Tanulmányok | Szerző: Kecze Dominik – Palatinus Fanni

A sport a társadalomban fontos szerepet játszik, akár a saját sporttevékenységre gondolunk, akár a sportrendezvények figyelemmel követésére. Felmerülhet a kérdés, hogy a sportolóknak miért és hogyan is éri meg az, hogy az embereket “szórakoztatják”, úgy, hogy a látogatók csupán kikapcsolódás céljából, kedvtelésből látogatnak ki a különböző sporteseményekre, sportrendezvényekre. Jelen cikkben ezt a kicsit sem olyan egyszerű kérdést szeretnénk körbejárni és bemutatni, milyen lehetséges bevételt jelentő jogviszonyformák keretében gazdálkodnak sportolóink.

pdf_stb

scriptura21i_kecze_palatinus | PDF 183KB

Szociáldarwinizmus és "társadalmilag motivált" életvégi döntések

| Szám: 2021/I. |
Aktuális, Tanulmányok | Szerző: Pócz Réka

A pandémia kihívásai világszerte arra kényszerítik a jogalkotókat, különösen az egészségügyi ellátásokra vonatkozó joganyag területén, hogy állást foglaljanak élet és halál kérdéseiben. Ennek során az életvédelem megkérdőjelezhetetlen fontossága mellett figyelembe kell venniük a társadalom működőképességének fenntartásához, a szűkös erőforrások igazságos elosztásához fűződő érdekeket is.

pdf_stb

scriptura21i_pocz | PDF 187KB

Életek mérlegen – A Covid-19 és a büntethetőséget kizáró okok rendszere

| Szám: 2021/I. |
Aktuális, Tanulmányok | Szerző: Nagy Anna Mariann

A Covid-19 világjárvány számos olyan helyzetet eredményezett, amely etikai és jogi kérdéseket is felvetett. Fokozottan érvényesül, hogy az egyén a kórházba kerülve kiszolgáltatottabbá válik, hiszen fizikai állapota miatt korlátozottan képes önrendelkezési jogát gyakorolni. E tekintetben nagyobb hangsúlyt kapnak az arról szóló dilemmák, hogy az egyén tudta, beleegyezése nélkül hogyan, milyen korlátok között dönthet az orvos, a beteg ellátását végző személy, és miért.

pdf_stb

scriptura21i_nagy | PDF 166KB

Az otthoni munkavégzés lehetősége a járványhelyzetben

| Szám: 2020/II. |
Tanulmányok | Szerző: Békési Gábor - Kappel Gergely

2020-ban megjelent koronavírus (COVID-19) következtében számos olyan munkajogot érintő változás következett be, ami sok esetben alapjaiban megváltoztathatta a felek között – akár már járványhelyzet előtt – létrejött munkaviszony tartalmát. A járvány megfékezése, illetve következményeinek elhárítása céljából munkajogunkban az otthoni munkavégzés lehetősége vált a legkardinálisabb kérdéskörré. A tavaszi veszélyhelyzet során rendeleti úton biztosították a lehetőségét, a veszélyhelyzet akkori megszűnését követően pedig sokan törvénymódosításra számítottak a kérdéskört illetően. Egy dolog biztos: az ún. home office-ra a járványhelyzetben jelentős igény mutatkozik, és feltehetően az enyhülést követően is tömegesen fogják alkalmazni ezt a lehetőséget. A téma jelentőségét tovább növeli azok számára, akik a járványhelyzet következtében – különböző okokból – nem hagyhatják el a lakóhelyüket, hogy számukra az otthoni munkavégzés az egyetlen lehetőség a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítésére.

pdf_stb

bekesi_gabor_kappel_gergely | PDF 170KB

Gyermekekre leselkedő veszélyek a virtuális valóságban

| Szám: 2020/II. |
Tanulmányok | Szerző: D. Horváth Vanessza

20 évvel ezelőtt az online gyermekpornográfia egy probléma volt, 10 évvel ezelőtt egy járvány. Napjainkra országhatárokon átívelő krízissé, nemzetközi veszélyforrássá vált. 45 millió bejelentés támasztja alá e kijelentést. Túlzónak tűnik, azonban 2019-es adatok szerint a technológiai cégek ennyi jelzéssel éltek ezen évben, mivel 45 millió, a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló felvétel keringett az interneten. A felvételeket birtokló személyek sokszor a társadalom megbecsült tagjaiként ismertek, s esetenként a legmagasabb pozíciókig is eljuthatnak – példának okáért, Sebastian Edathy, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) volt képviselője ellen azért indult büntetőeljárás 2014-ben, mert számos alkalommal töltött le gyermekpornográf fénykép- és videófelvételeket szolgálati laptopjára.

pdf_stb

d_horvath_vanessza | PDF 225KB

Az Egyesült Államok és Irán kapcsolata: történeti áttekintés és napjaink kihívásai

| Szám: 2020/II. |
Tanulmányok | Szerző: Kiss Mátyás

2021. január 20-án beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Ahogy az lenni szokott, a világ közvéleményének jelentős része Amerikára figyelt ezekben a napokban. Az egyes államok vezetői is sorra adták ki közleményüket, gratulációikat az eseménnyel kapcsolatban. A beiktatás napján Teheránban az iráni állami vezetők kabinetülést tartottak. Az elnök, Hasszán Rohani a kamerák előtt természetesen az USA-ban lezajlott vezetőváltásról is elmondta a véleményét. „Ha Washington visszatér a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz, akkor mi is teljes mértékben tiszteletben tartjuk a megállapodás szerinti kötelezettségeinket. Egy zsarnoki korszak ér véget ma. Ez az uralkodásának utolsó napja.” – nyilatkozta Rohani, utalva Donald Trumpra.

pdf_stb

kiss_matyas | PDF 216KB