Az online kereskedelmi platformok és közösségi oldalak terjedésével megjelent az úgy nevezett dark pattern jelenség. Habár mind az Európai Unióban és az USA-ban megjelent már a szándék, és több esetben a konkrét szabályozás is, Magyarországon egyelőre a törvényi szinteken nem nevesítették a jelenséget. Jogalkalmazói szinten a GVH több esetben foglalkozott már dark pattern-nel érintett esetekkel, de ők sem használták a kifejezést a megvalósult jogsértések kapcsán. A dolgozatom során teljes körű áttekintést szeretnék nyújtani a jelenség kapcsán mind elméleti, fogalmi szinten, mind pedig a konkrét törvényhozás és jogalkalmazás kapcsán. A dolgozat első részében a fogalom meghatározás mellett számba veszem Magyarország, az Európai Unió és az USA szabályozását a téma kapcsán, a második felében pedig konkrét jogsértéseket és eljárásokat veszek számba, végül pedig a törvényhozói és jogalkalmazói szférán kívül jelenségeket ismertetem a dark pattern kapcsán.
A technológiai innováció napjainkban rendkívül felgyorsult, számos új technikai lehetőség előtt nyitva meg a kaput. Ezt a rohamos fejlődést Ipar 4.0-nak nevezzük, melynek egyik legfontosabb vívmánya az automatizált és az autonóm járművek megjelenése. Ezek a járművek, bár segítik – illetve idővel akár át is alakíthatják – mindennapjainkat, számos új kihívás elé állítják mind a jogalkotást, mind a jogalkalmazást.
A pilóta nélküli légi járművek használata az utóbbi években egyre szélesebb embertömegek részére vált elérhetővé. Mint az élet számos területén, itt is megfigyelhetjük a katonai technológia „polgárosodását”, ha úgy tetszik „szelidülését”. Jelen tanulmány elsődleges célja azt bemutatni, hogy a dinamikusan fejlődő dróntechnológiát a közigazgatás mely ágaiban lehet hatékonyan felhasználni.
A sharīʿah (a továbbiakban: saría) az Iszlám tanításaiból levezetett isteni útmutatás. Vallási alapokon nyugvó jog, hagyományösszesség, egy rendszer, amely a muszlimok viselkedését hivatott irányítani a társadalomban. A Saríának négy forrása van: a Korán, a Mohammed próféta életéről írt hadíszok, az idzsma, vagyis a jogi konszenzus és az analóg érvelés (kijász). Al-JuwaynÏ általános jogelvként fogalmazza meg a jogvédelmet öt univerzális Iszlám érték esetében. Ezek a vallás, az emberi élet, a leszármazottak, anyagi gazdagság és az emberi értelem képessége. A saría jog a társas kapcsolatok rendezésére bevett büntetési nemként gyakorolja a halálbüntetés intézményét. A poena capitalis kiszabásának elrettentő erejét a bűn és a bűnözés fékezése céljából alkalmazzák az iszlámban, valamint a masalih (közérdek) megóvása érdekében.
A koronavírus járvány nyomán kialakuló közegészségügyi válság ismételten ráirányította a figyelmet a védőoltásokra; azok szükségessége, hatékonysága, biztonságossága ma is élénk közéleti vitákat eredményez világszerte. A védőoltás meghatározott munkakörökben való kötelezővé tétele számos országban, így hazánkban is sokak által vitatott; egyes nézetek szerint a kötelező oltás az önrendelkezési joggal és a magánélet sérthetetlensége iránti joggal összeegyeztethetetlen. Ebben a helyzetben az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos kételyek, ellenérzések is megerősödni látszanak; a védőoltások ellenzői a szülőknek a gyermekük neveléséhez való jogát, lelkiismereti – és vallásszabadságát. a gyermekek testi integritásának, az egészségügyi értelemben vett önrendelkezés iránti jogának sérelmét látják a kötelező oltásokban.
A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szembeni fellépés a mai napig komoly kihívás elé állítja az egyes országok jogrendszereit. Kiemelkedően fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a fiatalok felnőtt korban is bűnözői életvitelt folytassanak, hiszen ők jelentik a társadalom jövőjét. Éppen ezért kijelenthető, hogy a fiatalkorúak büntetőjogának a legfontosabb szerepe abban áll, hogy ezt a - leginkább formálható – generációt a megfelelő beavatkozással a helyes irányba terelje.
2022. február 24-én Oroszország teljeskörű katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió jelen sorok írásakor is tart. Az orosz erők három irányból indítottak támadást nyugati szomszédjuk ellen. Északról Fehéroroszország irányából, keletről orosz területekről, dél felől pedig a 2014-ben okkupált Krími- félsziget irányából érkeztek az orosz csapatok. Északon az orosz csapatoknak sikerült elérniük Kijevkülvárosait, azonban a főváros ostromára nem került sor a heves ukrán ellenállás miatt. A déli vidékeken az orosz előretörés sikeresebb volt, azonban Herszon városán kívül egyetlen egy jelentősebb várost sem tudtak elfoglalni, Mariupol pedig a tanulmány készítésének idején is orosz ostrom alatt áll.
2021. április 29-én az Óriás Nándor Szakkollégium a Civilisztika tagozat tagjainak közreműködésével kerekasztal-beszélgetést szervezett a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX törvény (továbbiakban: Pp.) legújabb módosításai címmel. A beszélgetés során a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettese Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva és a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője Dr. Kovács Ildikó ismertette a főbb változásokat. A kerekasztal-beszélgetés abból a célból valósult meg, hogy a hallgatók számára a teljesség igénye nélkül áttekintést adjon 2021. január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításokról, amelyeket a polgári peres eljárásban alkalmazni kell, illetve, hogy betekintést nyújtson a gyakorlatba az új szabályok érvényesülése tekintetében.