Tanulmányom tárgya a kriminalisztika jelentőségének kifejtése a büntetőeljárásban. Véleményem szerint e téma aktualitása a XXI. században megkérdőjelezhetetlen, ugyanis a kriminalisztikára, mint az egyik legfontosabb ténytudomány alkalmazására napjainkban egyre nagyobb szüksége van minden kontinentális jogrendszernek, ahhoz, hogy minél, több bűncselekmény felderítést nyerjen, ami által a látens bűnözés visszaszoríthatóvá válna, ez pedig egyfajta gátat képezne a bűnelkövetők számára a jövőbeni bűncselekmények elkövetésétől való távolmaradásra
Munkám a büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb kérdésével, a reintegrációval foglalkozik. Ezen belül is az elítéltek reintegrációs folyamatának egyik speciális sikertelenségével, az információs világba való visszailleszkedéssel. A szabadságvesztésre ítélt terheltek visszavezetése a társadalomba korábban is nehézségeket okozott, de a technológia ugrásszerű növekedésének köszönhetően ez eddig sosem látott méreteket ölt.
történelem során. Ezek a változások, (ahogy minden tudományterület esetében) elkerülhetetlenek voltak a terület folyamatos fejlődéséhez. A fejlődés szükséges volt ahhoz, hogy új nézetek alakuljanak ki illetve régiek kérdőjeleződjenek, sőt akár (az új kutatásoknak, megközelítéseknek köszönhetően) cáfolódjanak meg.
2015. január 15-én a svájci frank és az euró közötti – informális – árfolyamküszöb Svájci Jegybank általi elengedése, és az azt követő hónapok eseményei nyilvánvalóvá tették egyes befektetési szolgáltatók jogsértő tőzsdei gyakorlatát, ami egyúttal a szabályozás hiányosságára, az ellenőrzés neuralgikus voltára is utal, a Buda-Cash Zrt. „f.a.” ügyfélvagyonának visszaszerzése érdekében jelenleg is zajlik a per a Fővárosi Törvényszék előtt.
A burkaviselés megítélése és ennek vizsgálata aligha lehetne aktuálisabb máskor, mint ma, hiszen évről évre egyre több – főként európai – országban szabályozzák valamilyen formában a viselését, avagy annak korlátozását. Ez pedig okkal veti fel a kérdést, hogy hogyan is áll ma a lelkiismereti- és vallásszabadság helyzete Európában?
2019. március 16-23. között és március 30. és április 6. között került megrendezésre a 31. és 32. „Jean-Pictet Competition” elnevezésű humanitárius nemzetközi jogi perbeszédverseny, amelyet 1989-ben szerveztek először. A verseny megálmodója és egyben – a mai napig – főszervezője Christophe Lanord. Maga a verseny Jean Pictet francia nemzetközi jogászprofesszorról kapta a nevét.