A csődbűncselekmény törvényi tényállása az élet sokszínűségéhez igazodni képes, jól alkalmazható jogszabály. A szabályozás alapesetei végigkísérik az adós szándékos, társadalomra veszélyes magatartásait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzettől egészen a fizetésképtelenségi eljárás befejezéséig. A gyakorlati életben e büntetőjogilag értékelendő magatartások megítélése a legtöbb esetben egyszerű. Azonban annak ellenére, hogy a tényállás az időbeliséget a teljesség igényével átfogja, előfordulhat, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás az adós rátermettsége vagy pusztán a szerencséje vagy egyéb körülmények miatt nehézségekbe ütközik. Az egyéb körülmények lehetnek az adott történeti tényállásban jelentkező objektív külső körülmények vagy akár jogértelmezési bizonytalanságok is. E bizonytalansági faktorok kiiktatása céljából számos gyakorlati életben felmerült kérdést kívánok tisztázni úgy, hogy azt a csődbűncselekmény törvényi tényállásának elemzésével párhuzamba állítom.