Reflexiómban az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának a döntéshozatali mechanizmusát, rendhagyó szabályozását és a szankciórendszerét fogom elemezni, amelyhez a 2022/267/KKBP határozatot is megvizsgálom.
A Krím-félsziget sorsa napjainkban az egész világot foglalkoztatja, és nem volt ez máshogy a múltban sem. A történelem során ennek a területnek a sorsa több konfrontációhoz vezetett, melyben fontos szerepe volt a nemzetközi gazdálkodás szempontjából kulcsfontosságú kikötővárosainak, például Harkivnak vagy Mariupolnak. A jelenleg is húzódó háborús helyzet Földünk számos térségére befolyással van, és mindemellett kihat a polgárok mindennapi életére is, elég csak egy pillantást vetnünk a tőzsdei változásokra. Véleményünk szerint úgy lehet igazán megérteni a jelen történéseit, ha előtte megismerjük az ezt kiváltó történelmi eseményeket és azok hátterében meghúzódó hatalmi viszonyokat, így tanulmányunk fókuszába a krími konfliktus előzményeinek, Oroszország és Ukrajna ehhez kapcsolódó történelmének és a jelenkor helyzetének bemutatását helyeztük, kitekintve a 2014-es események mellett a 2022-es ukrán-orosz szembenállás alapjaira is.
Magyarország szociális ellátását, a szociális igazgatás főbb ágazatait az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) és a végrehajtási rendeletek szabályozzák. A törvény célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális ellátások formáit, szerkezetét, azok intézményesülését, valamint a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítési garanciáit.
Az online oktatás utáni első teljes tanév, így ez a szemeszter is sikeresen zajlott, szinte a Covid-időszak előtti állapothoz volt hasonló. A Szakkollégium tagjai izgalmas és eredményekben gazdag félévet tudhatnak maguk mögött mind közösségi, mind egyéni szinten.
A pilóta nélküli légi járművek használata az utóbbi években egyre szélesebb embertömegek részére vált elérhetővé. Mint az élet számos területén, itt is megfigyelhetjük a katonai technológia „polgárosodását”, ha úgy tetszik „szelidülését”. Jelen tanulmány elsődleges célja azt bemutatni, hogy a dinamikusan fejlődő dróntechnológiát a közigazgatás mely ágaiban lehet hatékonyan felhasználni.
A sharīʿah (a továbbiakban: saría) az Iszlám tanításaiból levezetett isteni útmutatás. Vallási alapokon nyugvó jog, hagyományösszesség, egy rendszer, amely a muszlimok viselkedését hivatott irányítani a társadalomban. A Saríának négy forrása van: a Korán, a Mohammed próféta életéről írt hadíszok, az idzsma, vagyis a jogi konszenzus és az analóg érvelés (kijász). Al-JuwaynÏ általános jogelvként fogalmazza meg a jogvédelmet öt univerzális Iszlám érték esetében. Ezek a vallás, az emberi élet, a leszármazottak, anyagi gazdagság és az emberi értelem képessége. A saría jog a társas kapcsolatok rendezésére bevett büntetési nemként gyakorolja a halálbüntetés intézményét. A poena capitalis kiszabásának elrettentő erejét a bűn és a bűnözés fékezése céljából alkalmazzák az iszlámban, valamint a masalih (közérdek) megóvása érdekében.
A koronavírus járvány nyomán kialakuló közegészségügyi válság ismételten ráirányította a figyelmet a védőoltásokra; azok szükségessége, hatékonysága, biztonságossága ma is élénk közéleti vitákat eredményez világszerte. A védőoltás meghatározott munkakörökben való kötelezővé tétele számos országban, így hazánkban is sokak által vitatott; egyes nézetek szerint a kötelező oltás az önrendelkezési joggal és a magánélet sérthetetlensége iránti joggal összeegyeztethetetlen. Ebben a helyzetben az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos kételyek, ellenérzések is megerősödni látszanak; a védőoltások ellenzői a szülőknek a gyermekük neveléséhez való jogát, lelkiismereti – és vallásszabadságát. a gyermekek testi integritásának, az egészségügyi értelemben vett önrendelkezés iránti jogának sérelmét látják a kötelező oltásokban.
2022. február 24-én Oroszország teljeskörű katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió jelen sorok írásakor is tart. Az orosz erők három irányból indítottak támadást nyugati szomszédjuk ellen. Északról Fehéroroszország irányából, keletről orosz területekről, dél felől pedig a 2014-ben okkupált Krími- félsziget irányából érkeztek az orosz csapatok. Északon az orosz csapatoknak sikerült elérniük Kijevkülvárosait, azonban a főváros ostromára nem került sor a heves ukrán ellenállás miatt. A déli vidékeken az orosz előretörés sikeresebb volt, azonban Herszon városán kívül egyetlen egy jelentősebb várost sem tudtak elfoglalni, Mariupol pedig a tanulmány készítésének idején is orosz ostrom alatt áll.