A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szembeni fellépés a mai napig komoly kihívás elé állítja az egyes országok jogrendszereit. Kiemelkedően fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a fiatalok felnőtt korban is bűnözői életvitelt folytassanak, hiszen ők jelentik a társadalom jövőjét. Éppen ezért kijelenthető, hogy a fiatalkorúak büntetőjogának a legfontosabb szerepe abban áll, hogy ezt a - leginkább formálható – generációt a megfelelő beavatkozással a helyes irányba terelje.
Az Óriás Nándor Szakkollégium életében az elmúlt esztendő kiemelt jelentőségű volt. A koronavírus- világjárvány fokozatos enyhülésének következtében a 2021-2022-es tanév már hagyományos módon zajlott, így az NTP-SZKOLL-21-0018. sz. Nemzeti Tehetség Program pályázat keretében vállalt tevékenységeinknek jelenléti formában tudtunk eleget tenni. E beszámoló célja, hogy rövid áttekintést nyújtson a pályázat keretében megvalósult programokról, eseményekről.
Az elmúlt időszak távoktatásban töltött féléveit követően a 2021/2022-es tanév őszi szemesztere
szerencsére már ismételten jelenléti formában valósult meg. Ez hatással volt a Szakkollégium életére
is, hiszen az ÓNSZ is hosszas kihagyás után tudott végre olyan programokat megvalósítani, ahol a
tagok személyesen tudtak találkozni egymással.
2021. április 29-én az Óriás Nándor Szakkollégium a Civilisztika tagozat tagjainak közreműködésével kerekasztal-beszélgetést szervezett a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX törvény (továbbiakban: Pp.) legújabb módosításai címmel. A beszélgetés során a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettese Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva és a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője Dr. Kovács Ildikó ismertette a főbb változásokat. A kerekasztal-beszélgetés abból a célból valósult meg, hogy a hallgatók számára a teljesség igénye nélkül áttekintést adjon 2021. január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításokról, amelyeket a polgári peres eljárásban alkalmazni kell, illetve, hogy betekintést nyújtson a gyakorlatba az új szabályok érvényesülése tekintetében.
Napjainkban a kerítés és rokoncselekményei, a prostitúció, illetve annak büntetni rendelt elősegítése egy rendkívül kényes téma, viszont jogtörténeti szempontból annál érdekesebb. Tanulmányomban bemutatom, hogy miként alakult a hatályos jog szerint is büntetendő kerítésnek és a prostitúció elősegítésének büntetőjogi szabályozása a korábbi két büntető törvénykönyvünkben, tekintettel arra, hogy a prostitúció nem mindig számított bűncselekménynek, sőt volt, amikor kifejezetten virágkorát élte.
Az adórendszer kialakulásának története egyidős az emberiség történetével. Az adózás, illetve annak valamilyen formában történő megjelenése a szervezett társadalom alappillére. Már az amerikai adótörténész, Charles Adams is vizsgálta az adózás hatását a társadalomra nézve és megállapította, hogy nem volt olyan civilizáció, amelyben a lakosoknak ne kellett volna fizetniük a felettük álló uralkodónak, törzsfőnek vagy valamilyen felsőbb hatalomnak. A modern adóztatás megjelenése azonban csak később, a XVIII. század végére jelenik meg. Ha az adórendszert vizsgáljuk, akkor alapvetően öt kérdésre keressük a választ: Kik? Hogyan? Mit? Milyen módszerrel és milyen célból adóztattak?
A tanulmányom mottójául választott idézet jól mutatja, hogy a bűnös és a nem bűnös személye sokszor a büntetőeljárásban felcserélődik. Az élet bármely területén előfordulhat, hogy tévedünk, így az sem kizárt, hogy az „igazságszolgáltatás gépezetébe” is hiba csúszik. Tévedni emberi dolog, tartja a mondás, ez alól a bírák és a nyomozásban résztvevő szervek sem képeznek kivételt, viszont sokkal nagyobb felelősséggel is bírnak a döntéseik meghozatalakor, hiszen mások sorsa függ tőlük.
Egészségügyi ellátáshoz jutni nem mindig egyszerű. Válasszunk akár állami, akár magánegészségügyi ellátást, a szolgáltatók leterheltek, a várólisták aligha rövidülnek, és manapság a COVID-19 világjárvány sem könnyíti meg senki dolgát. Ugyan jelenleg szigorú szabályok vonatkoznak még arra is, ha egy fogászati szűrésre szeretnénk elmenni, de amennyiben éppen nem egy járvány kellős közepében élünk, a lehetőségeink jóval szélesebbek: betelefonálunk, időpontot kérünk, megjelenünk az időponton, ellátásban részesülünk, sőt, vannak olyan kivételes esetek is, amikor az ellátás előzetes időpontfoglalás nélkül igénybe vehető.