A 2024/2025-ös tanév őszi szemesztere is a végéhez ért: a Szakkollégium tagjai a félévet az Intézményi, illetve ezáltal az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (továbbiakban: OTDK) való készülés jegyében töltötték, különböző workshopokon vettek részt, majd helyt álltak az intézményi Tudományos Diákköri Konferencián (továbbiakban: TDK), a félév végén pedig a Collegium Iuridicummal közösen írt tanulmánykötetünk is megjelent.
A 2020. évi V. törvény által jelentős módosításokon esett át az emberkereskedelem bűncselekményének meghatározása, amelynek egyik válfaja a kiszolgáltatott/kizsákmányolt helyzet jogszabályi szinten való felismerése volt. Annak érdekében azonban, hogy minél jobban átlássuk az emberkereskedelem jelenségét, elősegítsük a prevenciót és felderítést, kutatásokra és azokon alapuló eredményekkel kapcsolatos vélemények megformálására van szükség.
Az alábbi cikkemben a fellelhető forrásoknak, ezen belül a Péter Gábor-ügy levéltári iratainak, emellett a Szovjetunióban zajló antiszemita, anticionista kampányra, és a keleti blokkba tartozó országokban ennek részeként indult cionizmus-ellenes koncepciós perekre vonatkozó szakirodalomnak a tanulmányozásával arra igyekszem választ kapni, hogy a szovjet anticionista irányvonalnak a hatására milyen konstruált perek indultak a szovjet érdekszférába tartozó államokban, valamint az ilyen típusú büntetőügyek közös vonásainak, a közöttük fennálló összefüggésnek a kimutatására törekszem.
A közösségi média a korai kétezres években tett szert óriási népszerűségre és diadalmenete a mai napig töretlen. A ma élő emberek – talán az idősebb generációk egy részét leszámítva – már el sem tudják képzelni a mindennapi életüket online interakciókra épülő appok nélkül. Kijelenhetjük, hogy a közösségi média örökre megváltoztatta világunkat.
A vadászat, illetve a vadászati jog folyamatos változással érintett jogterület. A technológia fejlődése újabb és újabb eszközök alkalmazását teszi lehetővé, ezáltal változhat a tiltott vadászati eszközök köre. A különböző vadbetegségek megjelenése az állománygyérítés lehetőségét veti fel, ezen keresztül változhat az éjszakai – főszabály szerint tiltott – vadelejtés kérdésköre. Tanulmányomban a vadászati jog – amely egy terjedelmes jog- és szakirodalommal rendelkező terület – tartalmát, annak változásait, illetve a magyar vadászati jog terjedelmének egyéb (nevesül Ausztria és Anglia) európai országokkal való összehasonlítását végeztem el, különös tekintettel az orvvadászat bűncselekményére.
Jelen reflexió célja a migrációs- és menekültügyi externalizációs politikák bemutatása az Európai Unión belül Olaszország és Albánia, illetve az EU tagállamain kívül az Egyesült Királyság és Ruanda megállapodásán keresztül, utalva a hosszabb ideje externalizációs politikát működtető Ausztrália gyakorlatára is.
A házasság felbontása egy kényes kérdés – a felek között elszabadulhatnak az indulatok, elhúzódhat a válási procedúra, valamint az ismerősi, rokoni körök is csak puhatolózva hozzák fel, miért is került sor erre a döntésre. Ha nem lenne elég nehéz a helyzet önmagában, még egy másik tényező is rátehet egy lapáttal a helyzetre: a közös gyermek.
A személyiségi jogok az ember egész életében meghatározó jogai. Áthatják a mindennapokat, bár sokszor szinte észrevétlenül, mégis szinte minden percben érvényesülnek és sajnos számtalanszor sérülnek is. Nem véletlen, hogy a személyiségi jogokat lefedő jogirodalom is széleskörű, nehéz a témát olyan szemszögből megközelíteni, amelyből már más szerző ne tette volna. A következő sorokban a személyiségi jogok kialakulását mutatom be néhány történelmi – szükség szerint magyar és nem magyar – megállón keresztül, a végállomás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a (továbbiakban Ptk.) lesz.