Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdése célul tűzi ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (a továbbiakban: SZBJT) létrehozását. Az SZBJT egy átfogó politikaterületet jelent az Európai Unió politikái között, méghozzá a tagállamok közötti bel- és igazságügyi együttműködés foglalatát. Itt találhatók többek között a tagállamok között megvalósuló büntető igazságügyi együttműködés alapvető szabályai is.
Az Európai Unió menekültügyi politikája 1992-től, létrehozásától napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül, ami egy egységesebb, hatékonyabb és a menekültek és nemzetközi védelmet igénylők számára nagyobb védelmet biztosító rendszer irányába mutat. 1999-ben az Amszterdami Szerződés megteremtette a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (a továbbiakban: KEMR) jogalapját, amely jelenleg, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a második fázisban van.
2019. március 16-23. között és március 30. és április 6. között került megrendezésre a 31. és 32. „Jean-Pictet Competition” elnevezésű humanitárius nemzetközi jogi perbeszédverseny, amelyet 1989-ben szerveztek először. A verseny megálmodója és egyben – a mai napig – főszervezője Christophe Lanord. Maga a verseny Jean Pictet francia nemzetközi jogászprofesszorról kapta a nevét.
A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.
A Stockholmi Program egy stratégiai iránymutatásokat tartalmazó dokumentum, amelyet az Európai Tanács készített. Az iránymutatások a közös bel- és igazságügyi együttműködésre, mint uniós szakpolitikára vonatkoznak, és 2010-2014 között kellett azokat megvalósítani. E cikkben a program büntetőjogi vonatkozásaival foglalkozom, azon belül is megvizsgálom, miképp érintette a Stockholmi Program az uniós szintű szervezett bűnözés elleni küzdelmet.
A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására a nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.