A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban „új Ptk.”) hatálybalépésével ez év március 15-e után lehetőségünk nyílik arra, hogy néhány újnak mondható jogintézmény római jogi gyökerét felkutathassuk és összehasonlítsuk a mai és jövőbeni magyar szabályozással. Kutatási témám az ingatlan adás-vételek kellékszavatossága, amelynek római jogi előírásait kívánom összehasonlítani az „új Ptk.” szabályaival. Jelen tanulmány – a későbbi vizsgálatok mintegy kiindulópontjaként – a kellékszavatosság ókori római kérdéskörével foglalkozik. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy csak rendkívül kevés antik forrás áll rendelkezésre ingatlanok adásvételével kapcsolatban, az értekezés témája az ingók adásvételére és az ezekkel kapcsolatos hibás teljesítésre, valamint a hozzá kapcsolódó jogkövetkezményekre szűkítendő, különös tekintettel a rabszolgák adásvételére.
A 2014-es év a választójog szempontjából rendkívül izgalmasan zajlott. Négy választásra is sor került egy éven belül, nevezetesen az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására. Jelen írás az említett négy választás közül a nemzetiségire koncentrál, bemutatva a szabályozás releváns részeit, mellőzve az eredmények ismertetését. A tanulmány kitér a nemzetiségi képviselők jogállására is, hiszen ez szervesen kapcsolódik a választás témaköréhez, illetve kritikát fogalmaz meg a méltatlanság intézményével kapcsolatban.
Dolgozatom célja, hogy felvázolja a koncesszió jogintézményének természetét, különös tekintettel a koncessziós szerződésekre és a dohánytermékek kiskereskedelmének hazai szabályozására. Be kívánom mutatni az koncesszió intézményéhez kapcsolódó elméleti problémákat, a nemzeti dohányboltokra vonatkozó magyar jogszabályokat, illetve az ezzel kapcsolatos alkotmányossági aggályokat, az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos határozatának és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata tükrében.
Az alapvető jogok biztosa 2015. december 2. napján kelt indítványában az ún. „kvóta határozatból” adódó alkotmányjogi problémával kapcsolatban a hatályos Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján saját hatáskörében kérte az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az E) cikk (2) bekezdésének értelmezését az Alkotmánybíróságtól.