Kevés olyan megosztó kérdés létezik társadalmunkban, mint a művi terhességmegszakítás (a továbbiakban: abortusz). Ennek számos oka van, hiszen a terhesség mesterséges úton történő megszakítása egyszerre érinti az emberi élethez, a döntési autonómiához, valamint az emberi méltósághoz (különös tekintettel a magzat életére) fűződő, alapvető emberi jogainkat. Megjegyezném továbbá, hogy habár a témakör a jogtudományt és a politikai gondolkodást is erősen megosztja, nem lehet elmenni amellett, hogy jelen témakörben nem csupán jogi, vagy egy politikai eszméről van szó, hanem a társadalom erkölcsi és vallási alapértékei is hangsúlyos szerepet kapnak. Az abortuszról folytatott vita számos kérdést vet fel. Többek között a vita szorosan összefonódik azzal, hogy az ember önmagát és az élethez való viszonyát hol értelmezi: hol kezdődik az emberi élet? Ki rendelkezhet az emberi test felett? Az államnak lehet-e szerepe egy ilyen döntés meghozatalában? Ha igen, akkor ez a döntési jogköre meddig terjed? Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezekre a kérdésekre nincs univerzális válasz. Tanulmányomban nem kívánok állást foglalni az abortusz megengedhetőségéről, vagy tiltásáról, jelen dolgozatom célja egy összehasonlító elemzés elvégzése, amellyel képet kaphatunk a művi terhességmegszakítás hazai szabályozásáról összehasonlítva két, kevésbé megengedő európai jogrendszerrel.
Az élelmiszerpiac globalizálódásával a kistermelők egyre inkább szorulnak ki a termelésből és kap helyet az ipari, avagy konvencionális mezőgazdaság, amelynek számos társadalmi és környezeti hátránya is van. Erre nyújtanak megoldást a rövid ellátási láncok, amelyek megjelenési formája igencsak változatos. Tanulmányom középpontjában a kosár- avagy bevásárlóközösségek témája áll, amely mára egy hálózattá nőtte ki magát Magyarországon, és a fenntartható fejlődés lehetséges útját jelenti. A bevásárlóközösségek jogi szabályozása azonban figyelemmel azok eltérő struktúrájára, igencsak hiányos. Jelen tanulmány a hazai bevásárlóközösség mozgalom átfogó bemutatására, a rövid ellátási láncban történő elhelyezésére, továbbá jogi hátterének vizsgálatára törekszik. Meglátásom szerint elsőként érdemes a rövid ellátási láncok európai uniós, majd hazai szabályozásából kiindulni, és csupán ezt követően rátérni a bevásárlóközösség mozgalomra, hiszen utóbbi részét képezi az ellátási láncnak.
Egy jól működő jogrendszer jellemzője, hogy az életviszonyok által indukált változásokra hatékonyan és gyorsan tud reagálni. Ennek szükségessége elsősorban a bíróságoknál, jogalkalmazóknál jelenik meg, így az életviszonyokra való gyors és hatékony reagálás igénye teremtette meg a bírói jogot. A kontinentális jogrendszerekben mind a törvényi, mind pedig a bírói jogfejlesztés azt a célt szolgálja, hogy a jogot a változó életviszonyhoz igazítsa. A bíróságok ugyanis nemcsak érvényesítik a törvények, rendeletek szabályait, és jogvitákat döntenek el, hanem mindemellett tovább is fejlesztik a jogot (akképpen, hogy olyan értelemmel ruházzák fel a jogszabályhely szövegét, amelyek azok szövegében nem voltak benne). Erről a tevékenységről az Alkotmánybíróság a 38/1993. (VI. 11.) számú határozata is rendelkezett: „A bírói hatalom konkrét jogvitát eldöntő tevékenysége során a jogot alkalmazva azt értelmezi, sőt tovább is fejleszti, de ez a törvénynek, a jogszabályoknak való alárendeltségen nem változtat…”
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta hazánkat a Magyar László kontra Magyarország ügyben, kimondva a hazánk által is elfogadott és törvényben kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését. Az egyezmény sérelmét egy olyan intézményre alapozta, amely számos társadalmi és jogi vita alapját képezi. A halálbüntetés eltörlését követően ugyanis a magyar büntetőjogi szankciórendszer legsúlyosabb büntetése a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (továbbiakban: TÉSZ) lett.
A Római Birodalomban a preklasszikus kor évtizedeiben gyökeres társadalmi-gazdasági változás ment végbe. A hódítások következtében a birodalom területe jelentősen megnövekedett, mely során idegen területek bekebelezésére is sor került. Ez vezetett ahhoz, hogy az idegen befolyás hatására gyökeres változások mentek végbe mind a jog területén, mind pedig a gazdasági struktúrában.