Napjainkban a közösségi média térhódítása nagymértékben befolyásolja többek között a vásárlási és szociális viselkedésünket, amelynek egyaránt vannak pozitív és negatív hozadékai is. Anélkül, hogy állást foglalnánk, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: a technológiai fejlődés részeként létrejött közösségi média platformok stabil és meghatározó jelenségként formálják az életünket.
A XXI. század modern technológiája, különösen az internet alapú szolgáltatások elterjedése az új forrásgyűjtési módok kialakulását eredményezték. Ezek közül is kiemelkedik népszerűségével a széles tömegeket elérő közösségi finanszírozás (crowdfunding-CF).
Visszaél-e a jogával a munkáltató, ha úgy válik meg alkalmazottjától, hogy a felmondás indoka ugyan megfelel a Munka Törvénykönyvében támasztott világosság, valóság és okszerűség követelményének, de a háttérben húzódó valódi indok maga a bosszú? Mit tehet a sérelmet szenvedett fél, ha a munkáltatói intézkedés látszólag megfelel a jogszabályoknak, de a joggyakorlása rendeltetésellenes?
Tanulmányunkban az öngyilkosságban közreműködést, mint önálló bűncselekményt vizsgáljuk, illetve a tényállással kapcsolatban felmerülő dogmatikai kérdéseket tekintjük át. Először is azt kell megvizsgálni, mit nevezünk szuicid magatartásnak. A szakirodalom úgy tartja 3 feltétel együttes fennállása esetén beszélhetünk róla.
Dolgozatomban az állatkínzás magyarországi büntetőjogi tényállásá válását, valamint a hatályos szabályozását szeretném ismertetni, mégpedig az alábbi főbb témakörök bemutatásával: a jogi szabályozás megalkotásáig vezető út, valamint a kapcsolódó törvényi rendelkezések és azok elemzése.
Az Egyesült Államok legutóbbi elnökválasztásának sajtóvisszhangja a korábbiakhoz viszonyítva páratlan volt, és még most is sok tisztázatlan kérdés maradt körülötte. A közösségi média felületek felhasználásával és az internet biztosította gyors információáramlás kihasználásával – részben már bizonyítottan, részben feltételezetten – orosz felhasználók próbálták befolyásolni az elnökválasztást.
Tanulmányom tárgya a kriminalisztika jelentőségének kifejtése a büntetőeljárásban. Véleményem szerint e téma aktualitása a XXI. században megkérdőjelezhetetlen, ugyanis a kriminalisztikára, mint az egyik legfontosabb ténytudomány alkalmazására napjainkban egyre nagyobb szüksége van minden kontinentális jogrendszernek, ahhoz, hogy minél, több bűncselekmény felderítést nyerjen, ami által a látens bűnözés visszaszoríthatóvá válna, ez pedig egyfajta gátat képezne a bűnelkövetők számára a jövőbeni bűncselekmények elkövetésétől való távolmaradásra
Munkám a büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb kérdésével, a reintegrációval foglalkozik. Ezen belül is az elítéltek reintegrációs folyamatának egyik speciális sikertelenségével, az információs világba való visszailleszkedéssel. A szabadságvesztésre ítélt terheltek visszavezetése a társadalomba korábban is nehézségeket okozott, de a technológia ugrásszerű növekedésének köszönhetően ez eddig sosem látott méreteket ölt.