Lapszámok

A Quaestor botrány megközelítése gazdasági jogi szempontból

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Szívós Alexander

A Quaestor ügy okkal nevezhető a társadalom széles körét érintő brókerbotránynak, hiszen a megkárosított személyek száma több tízezres nagyságrendre becsülhető, soraikban magánbefektetőkkel, önkormányzatokkal és államigazgatási szervekkel. A Quaestor alapítója Tarsoly Csaba, mint fő vádlott és vádlott társai ellen sikkasztás és csalás vádjával folytatnak büntetőeljárást a Fővárosi Ítélőtáblán, sőt még további bűncselekményekben -pénzmosás, hűtlen kezelés, okirat hamisítás- nyomoznak a Quaestor perben vádolt személyek után. Tarsoly Csaba két évig tartó előzetes letartóztatásából kiengedve, házi őrizetben várja a bűntető ügy kimenetelét. A közelmúltban azonban nem csak a Quaestor befektetői jártak pórul, mert a cégcsoport bukásával mondhatni párhuzamos időben omlott össze a Buda-Cash Brókerház, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. ügyfelei számára. Kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta egymást érik Magyarországon a becsődölt brókercégek, a csaló álbrókerek tömegeket vertek már át.

pdf_stb

scriptura17i_szivos | PDF 394KB

Krónika

| Szám: 2017/II. |
Krónika | Szerző: ÓNSZ Elnökség

A 2017-2018-as tanév őszi féléve több szempontból is tartalmas és kiemelkedő volt az Óriás Nándor Szakkollégium számára. Számos új taggal is bővültünk az őszi felvételi során.

pdf_stb

scriptura17ii_kronika | PDF 424KB

A magánjog közjogiasodásának tendenciája, különös tekintettel a szerződési szabadság korlátozására

| Szám: 2017/II. |
Tanulmányok | Szerző: Benke Lúcia

A jogrendszer kettős, magánjogra, illetve közjogra történő felosztása Ulpianus nevéhez köthető. Az általa a Digestában meghatározott fogalom szerint „Közjog az a jog, amely a római állam státuszát érinti, a magánjog pedig az a jog, amely a magánfelek hasznára van.”

pdf_stb

scriptura17ii_benke | PDF 476KB

A pótmagánvád intézményét érintő egyes problematikus kérdések

| Szám: 2017/II. |
Tanulmányok | Szerző: Czotter Regina

pótmagánvádas eljárást gyakran illetik a régi/új jogintézmény kifejezéssel. Ezt megalapozza az 1896-os Bp. utáni több évtizedes szünet, mely nem engedett teret a sértett pótmagánvádlóként való fellépésének. Az 1954. évi V. törvény ideje alatt, szovjet szabályozás hatására kizárólag az állami büntetőigénynek engedtek teret. Később ismételten felismerték, hogy az ügyész vádmonopóliumának korrekciójaként szükség van erre a jogintézményre, így az 1998. évi XIX. törvény életre keltette.

pdf_stb

scriptura17ii_czotter | PDF 531KB

Magyar írástörténet

| Szám: 2017/II. |
Tanulmányok | Szerző: dr. Hengl Melinda

A paleográfia (írástörténet) az írások kialakulásával, fejlődésével, elterjedésével, régi írások megfejtésével és átírásával foglalkozó tudomány, amely fontos forrása a művelődés- és oktatástörténetnek.

pdf_stb

scriptura17ii_hengl | PDF 527KB

Átértékelt közigazgatási eljárás – az ügyfélbarát közigazgatás szempontjából

| Szám: 2017/II. |
Tanulmányok | Szerző: Fajtai Krisztina

A magyar jogalkotásban általános eljárási szabályok felállítására az első kísérlet a XX. század elején történt meg. Az első jelentős eljárási kódexünk az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (továbbiakban: Et.). Az Et. elfogadását közel negyed századdal követte az első jelentős novella, az Áe.

pdf_stb

scriptura17ii_fajtai | PDF 510KB

A jogorvoslati rendszer legfontosabb változásai a közigazgatási eljárásjogban

| Szám: 2017/II. |
Tanulmányok | Szerző: Nagy Katalin

Az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta a 2016. évi CL. törvényt az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Ákr.), amely 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. Az új jogszabály hatálybalépésével a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályát veszti. Az Ákr. hatálybalépése számos újdonságot jelent a közigazgatási eljárásjogunkra nézve, jelen tanulmány a jogorvoslati rendszer átalakításának kérdésével foglalkozik. A közigazgatási eljárásjog e területe alapjaiban fog átalakulni 2018-tól, és a reform az ügyfelekre nézve az alapvető jog gyakorlási módjának megváltozását fogja jelenteni. Tanulmányomban röviden érintem magát a jogorvoslathoz való jog tartalmát, érvényesülésének kritériumait, majd a Ket-ben ismert jogorvoslati eljárásokat az Ákr-beli szabályzásukkal hasonlítom össze.

pdf_stb

scriptura17ii_nagy | PDF 550KB

A ius ad bellumtól a kollektív biztonság rendszeréig vezető út állomásainak összehasonlítása

| Szám: 2017/II. |
Tanulmányok | Szerző: Szijártó István

A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.

pdf_stb

scriptura17ii_szijarto | PDF 511KB