Tanulmányok

Az Egyesült Államok 2016. évi elnökválasztása és az orosz befolyás az erőszak tilalmának tükrében

| Szám: 2019/I. |
Tanulmányok | Szerző: Petrovits Roberto

Az Egyesült Államok legutóbbi elnökválasztásának sajtóvisszhangja a korábbiakhoz viszonyítva páratlan volt, és még most is sok tisztázatlan kérdés maradt körülötte. A közösségi média felületek felhasználásával és az internet biztosította gyors információáramlás kihasználásával – részben már bizonyítottan, részben feltételezetten – orosz felhasználók próbálták befolyásolni az elnökválasztást.

pdf_stb

scriptura19i_petrovits | PDF 328KB

A kriminalisztika szerepe a büntetőeljárásban

| Szám: 2019/I. |
Tanulmányok | Szerző: Rengel Dóra

Tanulmányom tárgya a kriminalisztika jelentőségének kifejtése a büntetőeljárásban. Véleményem szerint e téma aktualitása a XXI. században megkérdőjelezhetetlen, ugyanis a kriminalisztikára, mint az egyik legfontosabb ténytudomány alkalmazására napjainkban egyre nagyobb szüksége van minden kontinentális jogrendszernek, ahhoz, hogy minél, több bűncselekmény felderítést nyerjen, ami által a látens bűnözés visszaszoríthatóvá válna, ez pedig egyfajta gátat képezne a bűnelkövetők számára a jövőbeni bűncselekmények elkövetésétől való távolmaradásra

pdf_stb

scriptura19i_rengel | PDF 300KB

A digitális analfabetizmus kapcsolata a reintegráció sikertelenségével

| Szám: 2019/I. |
Tanulmányok | Szerző: Rónai Veronika

Munkám a büntetés-végrehajtás egyik legfontosabb kérdésével, a reintegrációval foglalkozik. Ezen belül is az elítéltek reintegrációs folyamatának egyik speciális sikertelenségével, az információs világba való visszailleszkedéssel. A szabadságvesztésre ítélt terheltek visszavezetése a társadalomba korábban is nehézségeket okozott, de a technológia ugrásszerű növekedésének köszönhetően ez eddig sosem látott méreteket ölt.

pdf_stb

scriptura19i_ronai | PDF 296KB

A kriminológia fejlődése az ókortól a XX. századig

| Szám: 2019/I. |
Tanulmányok | Szerző: Schubert Bálint

történelem során. Ezek a változások, (ahogy minden tudományterület esetében) elkerülhetetlenek voltak a terület folyamatos fejlődéséhez. A fejlődés szükséges volt ahhoz, hogy új nézetek alakuljanak ki illetve régiek kérdőjeleződjenek, sőt akár (az új kutatásoknak, megközelítéseknek köszönhetően) cáfolódjanak meg.

pdf_stb

scriptura19i_schubert | PDF 290KB

Az értéktőzsdei felügyelet aktuális kérdései és kihívásai

| Szám: 2019/I. |
Tanulmányok | Szerző: Suhajda Máté

2015. január 15-én a svájci frank és az euró közötti – informális – árfolyamküszöb Svájci Jegybank általi elengedése, és az azt követő hónapok eseményei nyilvánvalóvá tették egyes befektetési szolgáltatók jogsértő tőzsdei gyakorlatát, ami egyúttal a szabályozás hiányosságára, az ellenőrzés neuralgikus voltára is utal, a Buda-Cash Zrt. „f.a.” ügyfélvagyonának visszaszerzése érdekében jelenleg is zajlik a per a Fővárosi Törvényszék előtt.

pdf_stb

scriptura19i_suhajda | PDF 352KB

A fejkendő megítélése Franciaországban az EJEB gyakorlatában

| Szám: 2019/I. |
Tanulmányok | Szerző: Suhajda Máté

A burkaviselés megítélése és ennek vizsgálata aligha lehetne aktuálisabb máskor, mint ma, hiszen évről évre egyre több – főként európai – országban szabályozzák valamilyen formában a viselését, avagy annak korlátozását. Ez pedig okkal veti fel a kérdést, hogy hogyan is áll ma a lelkiismereti- és vallásszabadság helyzete Európában?

pdf_stb

scriptura19i_suhajda02 | PDF 360KB

A közigazgatás és az emberek


A modern kor társadalma a gyors változások, egyre növekvő igények, a materializálódás korszakát éli. A globalizáció hatására az emberek számukra eddig ismeretlen problémákkal kénytelenek szembesülni, amelyekre a megoldást jórészt az államtól, mint felelős, biztonságot nyújtó hatalomtól várják.

A közösségi szféra újonnan felmerült, legégetőbb kérdései szoros összefüggésben állnak a közigazgatással, mivel az államhatalom a közigazgatás szervein keresztül jut el a polgárokhoz.

pdf_stb

scriptura14i_balaskomolnar | PDF 376KB

Hol éri meg nőnek lenni?

| Szám: 2014/I. |
Tanulmányok | Szerző: Bíró Zsófia

Napjainkban az a szerencse ér minket, hogy hazánkban a nők és férfiak teljes mértékben egyenjogúak, legalábbis a jog szerint mindenképpen, de nem mindig volt ez így.

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy – a biztosított jogokat tekintve – hol lenne kedvezőbb nőként élni, közelebbről az ókori Rómában, vagy a hajdani Magyar Királyságban volt-e kedvezőbb helyzete a „gyengébbik nemnek”.

pdf_stb

scriptura14i_biro | PDF 500KB