A tanulmányom témája a korrupció, amiről bátran állíthatom, hogy egyidős az emberiséggel. Mindig is volt és mindig is lesz, véleményem szerint az ember természetéből adódóan túlzottan utópisztikus lenne azt gondolni, hogy egyszer majd csak eltűnik. Egy nagyon összetett, nehezen megfogható jelenséggel állunk szemben, amely az élet minden területén jelen van, előbb-utóbb, valamilyen formában mindannyian találkozunk vele. Hazánkban is számos formája ismert, jelen van az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban, a politika világában, a vállalatok működésében, és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. A korrupció elleni hatásos fellépés, akár a prevenció, akár a represszió eszközeit alkalmazva elengedhetetlen a demokrácia, a jogállam megfelelő működésének biztosításához. A dolgozatomban bemutatom a korrupció fogalmát, jellemzőit, mérésének módjait, a Magyarországon hatályos és az ezt megelőző büntetőjogi szabályozását, illetve a korrupció ellen folytatott harc egyéb eszközeit.
Napjainkban az online tér és a technológia által teremtett innovatív lehetőségek a globális információs hálózatok specifikus erőforrásaihoz való általános hozzáférés bárki számára könnyen elérhetővé vált. A kialakult állapot előképeit a XXI. század hajnalán tálájuk, amikor az internet megjelenése és globális elterjedése élénkítően hatott a gazdasági folyamatokra nem kevésbé a kereskedelmi szokásokra.
Mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 337. §-a, mind pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 83. §-a lehetőséget biztosít(ott) arra, hogy a felperes által a keresetlevélben állított jogsérelmet maga a közigazgatási hatóság, vagy annak felügyeleti szerve orvosolja. Amennyiben a közigazgatási szerv, vagy felügyeleti, illetve jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemben foglaltak szerint orvosolta, úgy a bíróság az eljárást részben vagy egészben megszüntette.
Bár kétségkívül sok igazság rejlik Robert Frost mottóul választott szavaiban, nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy az ember alapvetően társas lény: még a magas kerítések sem mindig védhetnek meg minket a közelünkben lakókkal való – néha szükségszerű, ám sokszor banális félreértésekből fakadó – konfrontációktól.
The World we once knew so well has drastically changed due to the COVID-19 pandemic, as its effects have reached all sectors of our life, and the legal system is no exception. Governments had to adapt quickly to the challenges in order to save as many human lives as possible. In Hungary, this adaption also meant invoking a state of special legal order, as laid down in the Fundamental Law of Hungary. These emergency processes have the aim of centralizing state power, thus speeding up the state’s reaction and strengthening its self-defense capabilities, as it seems that one of the key success factors fighting against a pandemic is the timing of the countermeasures.
A pénzügyi felügyelet effektív és eredményes ellátása garanciális kérdés. Globális szinten a felügyeleti modellek differens megjelenése a pénzügyi piac eltérő megközelítéséből ered. Ez alapján megkülönböztethetünk egymástól tradicionális, funkcionális, „ikertorony” (twin peaks) és integrált felügyeletet. Magyarország vonatkozásában ez utóbbi mérvadó, mely alapján az összes szektor tekintetében a felügyeletet egyetlen hatóság látja el.
Az államfőt minden állam különböző feladat-és hatáskörrel ruházza fel, amely az adott állam politikai berendezkedésétől függ. Magyarország államformáját tekintve köztársaság, ebből adódóan az államfői tisztséget a köztársasági elnök tölti be, aki semleges hatalomként van jelen, a demokratikus államszervezet őreként definiálja jogállását a szakirodalom és az Alaptörvényünk is. Tanulmányomban a magyar államfő, a köztársasági elnök azon hatáskörével és ehhez kapcsolódóan feladatkörével kívánok foglalkozni, amely a különleges jogrend idején áll fenn.
A migráció kérdésköre hosszú ideje élénken foglalkoztatja a szakirodalmat és a közvéleményt egyaránt. Természetesen nincs ez másképp az Európai Unióval és a tagállamokkal kapcsolatban sem, hiszen komoly belbiztonsági kockázatot jelent az, ha nagyszámú illegális migráns lép az Unió tagállamainak területére. 2015-től ez a kockázat jelentősen megnőtt, hiszen korábban soha nem látott migrációs hullám érte el Európát, ezzel együtt pedig fény derült mind a külső határokkal, mind pedig a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikák hiányosságaira.