Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2023. évi adatai szerint közel minden harmadik megkötött házasság válással végződik. Munkám során komoly hangsúlyt szeretnék fektetni annak a helyzetnek a bemutatására, amikor ebben a felek számára lelkileg is megterhelő állapotban egy gyermek is érintett. A gyerekek társadalmunk legsebezhetőbb tagjai, emiatt kiemelkedő körültekintéssel kell eljárni minden olyan esetben, amikor jogi eljárás érdekeltjeivé válnak. A gyermeki jogok fejlődésével ma már az őket érintő eljárások egyik legfontosabb alapelve az úgynevezett „best interest”, ami a gyermek legfőbb érdekét teszi elsődleges szemponttá azokban a helyzetekben, amikor az őket érintő kérdésekben kell dönteni.
A jelenkor számos kihívása adódik a technológia fejlődés jelentette változásokból, melyekkel a modern társadalmaknak és államoknak szükséges megbirkózniuk. Ugyanez a helyzet érvényes sok más terület mellett a hadviselés terén is. Korunk legtöbb technológiai kihívásáról kétségkívül megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével állnak összefüggésben. Ilyen megpróbáltatások a nemzetközi jogi színtéren is egyre inkább előfordulnak. Ezek közül kiemelendő a fegyveres konfliktusok jelen munkában tárgyalt, aktuális kihívása: az autonóm fegyverrendszerek kérdésköre.
A jelenkor számos kihívása adódik a technológia fejlődés jelentette változásokból, melyekkel a modern társadalmaknak és államoknak szükséges megbirkózniuk. Ugyanez a helyzet érvényes sok más terület mellett a hadviselés terén is. Korunk legtöbb technológiai kihívásáról kétségkívül megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével állnak összefüggésben. Ilyen megpróbáltatások a nemzetközi jogi színtéren is egyre inkább előfordulnak. Ezek közül kiemelendő a fegyveres konfliktusok jelen munkában tárgyalt, aktuális kihívása: az autonóm fegyverrendszerek kérdésköre.
A bántalmazás, különösen a családon belüli erőszak, világszerte elterjedt társadalmi probléma. Napjainkban szinte nap mint nap hallani róla, ugyanis a fejlődő társadalom egyre inkább igyekszik védeni a „gyengébb” felet, aki áldozattá válik. Van azonban a bántalmazásnak egy olyan ága, amely kevésbé ismert, és amely nem képezi a mindennapos társadalmi diszkusszió részét, ez a szülők bántalmazása, ami ritkábban fordul elő, ennek ellenére sajnos jelen van a társadalmunkban. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő szerint szülőbántalmazásról (Child and adolescent to parent violence and abuse, CAPVA) akkor beszélünk, amikor egy gyerek a saját szülője ellen fordul, a szülőkkel vagy gondviselőkkel szemben káros, sok esetben irányító módon viselkedik, fizikailag, érzelmileg bántja, elveszi a pénzét vagy erőszakkal kényszeríti annak átadására, adott esetben eladja a szülő vagyontárgyait. A legtöbbször már felnőtt emberről hallunk, aki idősebb szülőjével bánik így, és sokkal ritkábban beszélünk azokról a gyerekekről, akik szüleik ellen fordulnak. Gyakoriságát nehéz megmondani, azonban úgy tűnik nagyobb az elterjedtsége, mint gondolnánk. Bizonyos kutatások alapján a szülők 9-14%-át bántalmazta már tettlegesen saját gyermeke.
Az Apostoli Szentszék (latinul: Sancta Sedes) helyzete a nemzetközi színtéren több szempontból is kivételes; az emberiség történetében nincs olyan intézmény, amellyel valóban összehasonlítható lenne. A pápa évszázadokon keresztül egyszerre volt világi uralkodó és a nyugati kereszténység legfőbb egyházi méltósága; e kettős szerep következtében gyakran kérdésessé vált, hogy épp milyen minőségben járt el. Noha a Pápai Állam megszűnésével világi szuverenitása formálisan véget ért, a római egyházfő nemzetközi jogi megítélését továbbra is jelentősen befolyásolja az a hagyomány, amely e történeti kettősséget mindmáig fenntartja. Ez a státusz magyarázza azt a rendhagyó, gyakran vitatott jogalanyiságot, amely a Szentszéket ma is megilleti a nemzetközi jog terrénumában.
A közelmúltban a devizakárosultak helyzetét illetően kiemelkedő jelentőségű döntés született az Európai Unió Bíróságánál (továbbiakban: EUB) egy lízingszerződéssel kapcsolatos bírósági eljárásban benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem alapján. Az alapügy egy 2007-ben köttetett devizában nyilvántartott lízingszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés, mint tisztességtelen feltétel megállapításáról, és az ennek következtében felmerülő jogkövetkezményekről szólt. Az EUB 2025. április 30-i ítélete kimondta az árfolyamváltozás kockázatának fogyasztóra terhelését lehetővé tevő kikötés tisztességtelen voltát. Ezen döntés korszakalkotó jelentőséggel bír az összes „devizakárosultra” nézve. A döntés következtében vizsgálandó a szerződések fenntartásának vagy érvénytelenségének lehetősége a tisztességtelen kikötés elhagyása esetében, ennek körében pedig felmerülhet, hogy alkalmazható-e in integrum restitúcio (eredeti állapot helyreállítása), vagy más módon szükséges reparálni a sérelmes helyzetet. Várható, hogy a károsult polgárok tömegesen nyújtanak majd be kereseteket elveszett (vagy éppen elveszni látszó) vagyonuk visszaszerzése reményében. A tanulmány célja, hogy ismertesse a devizakárosultak helyzetét az új EUB döntés tükrében, a vonatkozó magyar és uniós rendelkezések tárgyalása mellett. Ebből kifolyólag bemutatásra kerül az előzetes döntéshozatali eljárásra okot adó alapügy tényállása, valamint az ítélet legjelentősebb pontjainak részletes elemzése, hogy ismertetésre kerülhessen annak a magyar jogalkalmazásra gyakorolt (várható) hatása. A jogkérdés mára már teljesen összefügg Marczingós László nevével, így tárgyalásra kerül az ún. „Lex Marczingós” törvényjavaslat és az ügyvéd álláspontja is a kialakult helyzetről.
A 2020. évi V. törvény által jelentős módosításokon esett át az emberkereskedelem bűncselekményének meghatározása, amelynek egyik válfaja a kiszolgáltatott/kizsákmányolt helyzet jogszabályi szinten való felismerése volt. Annak érdekében azonban, hogy minél jobban átlássuk az emberkereskedelem jelenségét, elősegítsük a prevenciót és felderítést, kutatásokra és azokon alapuló eredményekkel kapcsolatos vélemények megformálására van szükség.
Az alábbi cikkemben a fellelhető forrásoknak, ezen belül a Péter Gábor-ügy levéltári iratainak, emellett a Szovjetunióban zajló antiszemita, anticionista kampányra, és a keleti blokkba tartozó országokban ennek részeként indult cionizmus-ellenes koncepciós perekre vonatkozó szakirodalomnak a tanulmányozásával arra igyekszem választ kapni, hogy a szovjet anticionista irányvonalnak a hatására milyen konstruált perek indultak a szovjet érdekszférába tartozó államokban, valamint az ilyen típusú büntetőügyek közös vonásainak, a közöttük fennálló összefüggésnek a kimutatására törekszem.