Magyarország szociális ellátását, a szociális igazgatás főbb ágazatait az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) és a végrehajtási rendeletek szabályozzák. A törvény célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális ellátások formáit, szerkezetét, azok intézményesülését, valamint a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítési garanciáit.
A videójátékok napjainkra tagadhatatlanul a mainstream kultúra részévé váltak. Ez amellett, hogy jelentős népszerűséggel és gazdasági súllyal jár, lehetőséget adott arra, hogy művészeti igényességgel elkészített, komoly esztétikai értékkel rendelkező alkotások is szülessenek. Akár tehát pusztán materiális, akár ezen túlmutató okok miatt, de érdemes figyelmet fordítani a videójátékok szabályozására, különösen a szerzői jog terén.
Afganisztán területére 2001-ben kezdtek bevonulni az amerikai katonák. Ez volt a válasz a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrorcselekményekre, amelyek 2750 áldozatot követeltek csak New Yorkban. Ezek kitervelője Osama Bin Laden, az Al-Káida terrorszervezet tagja volt. E szervezet működése leginkább Afganisztán területével kapcsolható össze.
A magyar Országgyűlés 2020-ban elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt (a továbbiakban: Eszjtv.). A jogszabály az egészségügyi dolgozók régóta tervezett bér kérdésének, valamint jogállásának rendezését tűzte ki céljául, azonban egyes rendelkezéseit érdemes közelebbről is megvizsgálni. Az Eszjtv. kiemeli a korábbi közalkalmazotti státuszból az egészségügyi dolgozókat, de továbbra is fenntartja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) háttérjoganyag jellegét, emiatt a két törvény összevetése célszerű az egyes pontokon. A kommentben röviden összehasonlítom a kirendelés, továbbá az áthelyezés intézményét és megvizsgálom az ezekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdéseket.