A frank-germán korban a patrimoniális államnak nem volt kifejezett büntetőigénye, így nem volt általános büntető joghatósága sem. Amennyiben az elkövetett bűncselekmény nem volt rendkívül súlyos, vagy a rokonság nem vitte az ügyet bíróság elé, úgy a viszályt (jogilag szabályozott keretek között) a két rokonság maga intézte el. Így a bűncselekmények két csoportra oszthatók: súlyosabb békeszegésre és kisebb békebontásra.
Bár a kártérítési jog szabályrendszere folyton változik, a tanulmány mottójaként választott ulpianusi forráshely tartalma örökérvényű: a károkozás általános tilalma a modern jognak is szignifikáns eleme, a „mindenkinek megadni, ami neki jár” pedig ma is a kárfelelősség alapszabályának tekinthető. A kártérítési normák legfőbb célja, hogy a károsult megfelelő kompenzációhoz jusson azáltal, hogy a kár okozóját felelősségre vonják. A kárfelelősségi tényállások értékelése során a jogalkalmazónak számos olyan tényezőre kell figyelemmel lennie, amelyek jelentősen befolyásolják akár a kárviselés formáját, akár a kártérítés mértékét.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: régi Pp.) a rendszerváltozást követően több mint 100 alkalommal módosították, ami jogalkalmazási nehézségeket okozott. A sorozatos módosítások következményeképpen igény jelentkezett egy új és korszerű kódex megalkotására, amely a 1267/2013. számú kormányhatározatban teljesedett ki. A kormányhatározat elrendelte egy átfogó törvény létrehozását, amely haladó szellemiséget mutatva, más nemzetek mintáit és bevált megoldásait alapul véve elősegíti az anyagi jogok hatékony érvényesülését. Ezen folyamat eredményeként született meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: új Pp.), mely 2018. január 1-jén lépett hatályba. E törvény számos koncepcionális dogmatikai változást hozott. Tanulmányomban ezen változások közül a beszámításban végbement módosításokat elemzem és azt kívánom bemutatni, hogyan vált önálló eljárásjogi jogintézményé a „beszámítási kifogás”.
Az Európai Unió menekültjoga az elmúlt egy évtizedben történetének legkomolyabb megpróbáltatásain esett át. Jelen reflexióm célja bemutatni az európai menekültügyi politika fontosabb állomásait, különös tekintettel a 2014-ben kezdődő és a 2015-ös évben tetőző migrációs válságra, valamint az Európa-szerte alkalmazott Dublini rendelet alkalmazási nehézségeire.
Ha végigtekintünk manapság társadalmunkon, észrevehetjük, hogy megváltozott a családról alkotott kép. Míg egy száz éve még evidensnek számított, hogy az emberek házasságot kötnek, majd gyereket vállalnak, a jelenkorban ez már egyre ritkábbá válik, illetve egyre több gyereke születik olyan pároknak, akik nem állnak házasságban egymással.
A büntetőeljárás egyik sarkalatos pontja az igazság feltárása, hiszen a felderített történeti tényállástól függ – amennyiben az a valóságnak megfelelően megállapítható – a büntetőjogi felelősség érvényesíthetősége, az azon alapuló büntetéskiszabás mértéke, valamint az ítélet jogszerű és igazságos volta. A valóság helyes megismerését, a materiális igazság feltárását számos bizonyítási eszköz segítheti, melyek közül kiemelendő a terhelt vallomása. Az adott bűncselekmény feltételezett elkövetője szolgáltathatja ugyanis a legmérvadóbb és leginkább hitelt érdemlő tényeket, információkat a múltbéli események rekonstruáláshoz.
Az emberiség történetében a tengerek mindig is fontos szerepet játszottak, legyen szó kereskedelemről, hajózásról vagy erőforrások kiaknázásáról. A tengerjog kifejezetten ezen területek szabályozásával foglalkozik, és alapvetően hozzájárul a nemzetközi közösség békéjéhez, fenntartható fejlődéséhez és a tengeri erőforrások méltányos használatához. Ezen belül is külön figyelmet érdemel a tengerjog kalózokkal összefüggő szerepe.
A személyiségi jogok megsértéséből fakadó polgári jogi perek az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt kaptak mind a média és a közérdeklődés, mind pedig a joggyakorlatban felmerült kérdések szempontjából. A kutatásom célja ismertetni a személyiségvédelem általános kereteit, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos szankciókat, a kapcsolódó pereket, dolgozatom fő témáját pedig a sajtó-helyreigazítás iránti per képezi, annak sajátosságai, joggyakorlata, jogalkalmazási kérdései és esetleges joghézagjai.