A generatív mesterséges intelligencia (továbbiakban: generatív MI) fejlődése, térnyerése globális szinten új kihívásokat állít a modern társadalmak és a jogrendszerek elé. Ezek a kihívások számos területen próbára teszik az államok jogrendszerét (ilyen például az online térben elkövetett jogsértések átalakulása, adatvédelmi aggályok az algoritmusok sokaságában, személyiségi jogok megsértésének fokozódása a tartalomgenerálás következtében, az orvos-diagnosztikai alkalmazásból adódó hozzájárulási nehézségek, és még számos egyéb problémás jelenség). Ebből következően, a generatív MI megjelenése egy-egy jogterületen számos esetben jogalkalmazási, vagy épp jogalkotási feladatot jelent. Ezek a modern államokat érintő problémák a legtöbb esetben jelenleg is megoldásra, a jogalkotók és jogalkalmazók lépéseire várnak.
A 2025/2026-os tanév őszi félévét tekintve az Óriás Nándor Szakkollégium ugyancsak egy eredményes szemesztert tudhat maga mögött. Számos tudományos, szakmai és közösségépítő rendezvény került megvalósításra, amelyek egyaránt szolgálták a hallgatók szakmai fejlődését és a szakkollégiumi közösség erősítését. A félév során a Mohácsi Vízi Határátkelőhelyen szakmai kirándulást is tettünk, ahol megismerkedhettünk a schengeni határforgalom szabályozásával, az adminisztratív folyamatokkal, valamint a rendőrség szerepével és a SIS II rendszer működésével.
Az ügyészség szerepe kulcsfontosságú a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működésében. Magyarországon az ügyészség a bíróságoktól független, az igazságszolgáltatás rendjét támogató és felügyelő szerv. A magyar ügyészség jogi státuszát és hatásköreit számos jogszabály határozza meg, például az Alaptörvény, a bűntetőeljárásról szóló törvény, a polgári törvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló törvény, az ügyészségről szóló törvény és a gyermekvédelemről szóló törvény. Az ügyészség feladatköre rendkívül szerteágazó, így nemcsak a büntetőeljárásban vesz részt, hanem a jogállamiság fenntartásában is meghatározó szerepet játszik. Különösen fontos feladata a társadalom leginkább kiszolgáltatott csoportjainak, például a gyermekek jogainak védelme. A közérdek képviseletére nemcsak a büntetőigények érvényesítése révén jogosult, hanem számos más területen is, úgy, mint a családjogi ügyek, a gyermekvédelem és a közegészség védelme, ahol ugyancsak kiemelt szerepet tölt be.
„Hiszen a tulajdon a gazdája rabja, míg a szeretet a szabadságot adja.” E sorokról aligha feltételezhető, hogy a költő jogi hátteret tulajdonított volna nekik, azonban az általa versbe szőtt fogalmak kiválóak arra, hogy rövid tanulmányomat felvezessem: e mű célja a kártérítési jog keretein belül helyet foglaló előszereteti érték elméleti kérdéseinek bemutatása, problémáinak felvillantása.
A 2024/2025-ös tanév tavaszi szemesztere is sikeresen zajlott az ÓNSZ számára. Szakkollégistáink számtalan versenyeredménnyel, szakmai- és csapatépítő programmal és tudományos publikációkkal a hátuk mögött fejezhették be a félévet. A felvételi eljárás során öt új taggal bővült a Szakkollégium, illetve egy tagunk sikeresen átjelentkezett egyik tagozatunkból egy másik tagozatunkba. A Bűnügyi Tagozatba Böhm Patrik nyert sikeresen felvételt, a Civilisztika Tagozat Gombolai Nórát és Kubatovics Júliát köszönthette tagjai közt, míg a Közjogi Tagozatba Balogh Katalin Kitti, Papp Barnabás és Zsolnai Márk András felvételizett sikeresen. Kőszegi Gergő az Elméleti-Történeti tagozatból eredményesen átjelentkezett a Közjogi Tagozatba.
A jelenkor számos kihívása adódik a technológia fejlődés jelentette változásokból, melyekkel a modern társadalmaknak és államoknak szükséges megbirkózniuk. Ugyanez a helyzet érvényes sok más terület mellett a hadviselés terén is. Korunk legtöbb technológiai kihívásáról kétségkívül megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével állnak összefüggésben. Ilyen megpróbáltatások a nemzetközi jogi színtéren is egyre inkább előfordulnak. Ezek közül kiemelendő a fegyveres konfliktusok jelen munkában tárgyalt, aktuális kihívása: az autonóm fegyverrendszerek kérdésköre.
A jelenkor számos kihívása adódik a technológia fejlődés jelentette változásokból, melyekkel a modern társadalmaknak és államoknak szükséges megbirkózniuk. Ugyanez a helyzet érvényes sok más terület mellett a hadviselés terén is. Korunk legtöbb technológiai kihívásáról kétségkívül megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia térnyerésével állnak összefüggésben. Ilyen megpróbáltatások a nemzetközi jogi színtéren is egyre inkább előfordulnak. Ezek közül kiemelendő a fegyveres konfliktusok jelen munkában tárgyalt, aktuális kihívása: az autonóm fegyverrendszerek kérdésköre.
A bántalmazás, különösen a családon belüli erőszak, világszerte elterjedt társadalmi probléma. Napjainkban szinte nap mint nap hallani róla, ugyanis a fejlődő társadalom egyre inkább igyekszik védeni a „gyengébb” felet, aki áldozattá válik. Van azonban a bántalmazásnak egy olyan ága, amely kevésbé ismert, és amely nem képezi a mindennapos társadalmi diszkusszió részét, ez a szülők bántalmazása, ami ritkábban fordul elő, ennek ellenére sajnos jelen van a társadalmunkban. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő szerint szülőbántalmazásról (Child and adolescent to parent violence and abuse, CAPVA) akkor beszélünk, amikor egy gyerek a saját szülője ellen fordul, a szülőkkel vagy gondviselőkkel szemben káros, sok esetben irányító módon viselkedik, fizikailag, érzelmileg bántja, elveszi a pénzét vagy erőszakkal kényszeríti annak átadására, adott esetben eladja a szülő vagyontárgyait. A legtöbbször már felnőtt emberről hallunk, aki idősebb szülőjével bánik így, és sokkal ritkábban beszélünk azokról a gyerekekről, akik szüleik ellen fordulnak. Gyakoriságát nehéz megmondani, azonban úgy tűnik nagyobb az elterjedtsége, mint gondolnánk. Bizonyos kutatások alapján a szülők 9-14%-át bántalmazta már tettlegesen saját gyermeke.