Az első világháborút követően vesztes Németország a békeszerződés után a szociáldemokrata irányultságú parlamentáris demokrácia létrehozására törekedett, amelynek eszköze az Ideiglenes Birodalmi hatalomról szóló 1919. évi február 10. törvény. Ennek hatására 1919. augusztus 11-én megszületett az új alkotmány.
Témaválasztásom indokául szolgált, hogy véleményem szerint a jogos védelem határainak megállapítása sokrétű problémát jelent. Ha a jog túlzottan megengedő, könnyen visszaélhetnek vele, és akár egy offenzív jellegű cselekmény is mentesítést nyerhet a jogos védelemre való hivatkozással. Ha pedig szűkkörűen értelmeznénk a jogintézményt, az nem lenne alkalmas a törvényi rendeltetésére, vagyis arra, hogy a megtámadott elháríthassa az ellene indított támadást, ha az állami szervek nem tudnak eleget tenni ezen kötelezettségüknek.
A fiatalkorúak megítélése az idők során folyamatosan változott, egészen a 20. századig. Innen kezdődően egységesedett valamelyest a szabályozás. A korcsoporttal kapcsolatban állandó jellegű viták folynak manapság is, viszont ezek a leginkább két-három gócpont köré csoportosulnak.
A közalkalmazottak kinevezése során sok esetben történik a munkáltató részéről tévedés a besorolás tekintetében. Az esetek döntő többségében a hibát azonnal, vagy a kinevezéstől számított rövid idő belül a munkáltató korrigálja a közalkalmazott kinevezésében és megszünteti ezáltal a jogellenes állapotot. A tanulmány fő kérdése, hogy melyek azok az okok illetve meg nem tartott jogszabályi rendelkezések, alapelvek, amelyek nem vagy téves ismeretével előfordul a hibás besorolás.
Ittasság és kormányzósértés. Ezen szavakat olvasván óhatatlanul eszünkbe jut Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban c. regénye. Való igaz, abban felségsértésről van szó, de ki ne emlékezne arra a jelenetre, amikor Bretschneider úr, az államrendőrség civil ruhás detektívje, Svejk zagyvaságai után Palivec urat is letartóztatja, amiért megemlítette, hogy a falon korábban császár őfelségéről elhelyezett képet leszarták a legyek.
As a result of demographic changes in the EU a decline in employment can be perceived since 2010. This decline was foreseeable, since The European Commission indicated it in its Green Paper, issued in 2004 on an EU approach to managing economic migration. In the Green Paper the Commission expressed the need to review the immigration policy of the EU in a longer term.
A XIX. század a vasút aranykora volt, a XX. század első felében az autó tartotta lázban az embereket, ennek a századnak a második felében pedig a repülés nyert egyre nagyobb teret magának. Kicsit ugyan elhamarkodottnak tűnhet kijelenteni, hogy a XXI. század a drónoké lesz, de az egészen biztos, hogy az elmúlt pár évben megállíthatatlanul terjednek, használóik köre egyre gyarapodik, így ésszerűnek tűnik elébe menni a problémáknak és szabályozás alá vonni őket, még mielőtt kaotikussá válna a helyzet.
A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására a nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.