Tanulmányok

Újratervezés a hazai építésügy igazgatásában: középpontban a CSOK

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Krizsics Zorán

Az építésügy szerteágazó, összetett területe a közigazgatásnak, amelyet az épített környezet
kialakítása és védelme fog össze. Az építési környezetre vonatkozó jogi szabályozásban
születtek (és születnek) napjainkban olyan változások, reformszerű módosítások, amelyek
alapjaiban változtatják meg a hazai építésügyi igazgatást, annak évtizedekkel korábban
felállított rendszerét. Az egyszerű bejelentés intézményének (ismételt) bevezetése olyan, eddig
ismeretlen jogi helyzetet teremtett, amely előtt – kezdetben - az építtetők mellett az építésügyi
hatóságok is tanácstalanul álltak. A téma aktualitását igazolja, hogy napjaink építési
(településrendezési) jogának a lakosság széles körét érintő témája az új lakások építése,
vásárlása, valamint az azzal – bizonyos feltételek mellett - járó Családi Otthonteremtési
Kedvezmény.

pdf_stb

scriptura16ii_krizsics | PDF 778KB

Az italmérés szabályozása a XVI-XVII. században és napjainkban

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Kühár Noémi Marianna

Az élvezeti cikkek közül jelen tanulmányban a borral és az ahhoz kapcsolódó szabályozással
foglalkozok. E témával kapcsolatban kiemelt figyelmet szentelek az országos jogalkotás mellett
a partikuláris szabályozásnak, így a vármegyei közgyűléseken elfogadott statútomok
vizsgálatának is. Cikkemben a szőlőtermesztés és a bortermelés kezdeti szakaszának rövid
jellemzése után ismertetem a bort terhelő adókat és járadékokat. Ezt követően a kocsmáltatási
jogra vonatkozó törvényeket, majd a vármegyei statútumok e kérdésre vonatkozó szabályait
mutatom be. Tanulmányom végén a hatályos törvényi rendelkezések főbb elemeinek
kiemelésével hasonlítom össze a jelenlegi és a múltbeli szabályozást.

pdf_stb

scriptura16ii_kuhar | PDF 551KB

Néhány gondolat a sérelemdíj intézményéről a római iniuriák kontextusában

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Lovas László

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyvünk (2013. évi V. törvény, a
továbbiakban „új Ptk.”) mely bevezette a sérelemdíj intézményét. Bár a magyar jogrendszerben
újszerűnek hatott e jogintézmény, azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy előzmények nélküli
lenne. Azt nehéz lenne vitatni, hogy a kontinentális jogrendszer elméleti alapjai – ellentétben
az angolszász jogrendszerrel – közös tartópilléreken fekszenek, és ez alól a magyar jogrendszer
sem kivétel. Ez a közös tartópillér pedig a római jog, melynek vizsgálata mindig előremutató
lehet ha új jogintézményt vezetnek be, vagy honosítanak meg. A római iniuriákban már
megtalálhatóak voltak az alapjai, pontosabban a csírái a „személyiségvédelemnek”, melyek
aztán hosszú évszázados, sőt évezredes fejlődés következtében a modern európai
személyiségvédelem kialakulását eredményezték.

pdf_stb

scriptura16ii_lovas | PDF 643KB

Az elkövetői szándék megítélése az emberölésnél a római jogban a lex Cornelia de sicariis et veneficis alapján

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Németh Boróka

A római jogot az esetek többségében a magánjoggal azonosítjuk, megfeledkezve a közjogról,
pedig már az ókori római jogrendszeren belül is megjelenik a ius publicum és ius privatum
különválasztása, igaz, csak köz- és magánérdek mentén. A mai kontinentális jogrendszerekben
a büntetőjog közjogi jellegű jogág, ezt jelzi többek között, hogy a bűncselekmények ma
közüldözés alá esnek és közbüntetéssel sújtják azokat. A római jog lemondott a vagyon elleni
és közönséges személysértésben megnyilvánuló bűncselekmények üldözéséről, átengedve azt
a sértettnek, mivel a római állam nem rendelkezett mai kornak megfelelően kiépített nyomozóés
igazságszolgáltatási apparátussal. A római jogi kutatásban a hangsúly a magánjogra
helyeződik, így a római közjog háttérbe szorul.

pdf_stb

scriptura16ii_nemeth | PDF 577KB

A közoktatás államosítása Ausztriában a XIX. század második felében

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Niklai Dominika Patrícia

A XVIII. századi Habsburg Birodalomban az iskolák fenntartásáról a felekezetek
gondoskodtak, majd pár évtizedes megszakítás után - amikor a felvilágosult abszolutista
uralkodók állami felügyeletet valósítottak meg - a XIX. századra ismét erős befolyást nyertek
az oktatás felett. A következőkben célom annak a folyamatnak a bemutatása, melynek során a
XIX. század második felében az Osztrák Császárságban, majd az Osztrák-Magyar Monarchia
osztrák területein az egyházak oktatás feletti befolyását lebontották, így állami oktatást
valósítottak meg.

pdf_stb

scriptura16ii_niklai | PDF 588KB

Óriás Nándor és a római közjog A 130 éve született professzor emlékezete

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Pókecz Kovács Attila

Óriás Nándorra (1886–1992) a pécsi jogi kar egykori legendás római jogi professzorára történő
emlékezés nem csupán születésének 130. évfordulója kapcsán nyer aktualitást, hanem a
korábban ismert, életrajzát módosító dokumentumoknak a közelmúltban való előkerülése
szintén szükségessé teszi életének, munkásságának rövid értékelő bemutatását. Egerben és
Pécsett is oktató Óriás Nándor életművével már több tanulmány is foglalkozott, ezért rövid
értekezésemben csupán az új adatok dokumentálására és a szélesebb nyilvánosság előtt eddig
ismeretlen közjogi írásának (Óriás Nándor: N. A. Maskin: Augustus principátusa c. művének
ismertetése) vizsgálatára törekszem.

pdf_stb

scriptura16ii_pokecz_kovacs | PDF 584KB

Az angolszász birtokvédelmi rendszer tanulságai a magyar szabályozás szempontjából

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Schmidt Virág

A tanulmányom alapját képező birtokvédelmi kutatás aktualitását igazolja a magyar bírósági
eljárás átalakulása – különösen anyagi jogi (Ptk. 5:5-5:8 §§) és eljárásjogi (Pp. XX/A. Fejezet)
szempontból –, illetve a jegyző általi birtokvédelmi eljárás – melyre eddig a Ket. szabályozása
volt irányadó – új alapokra helyezése (17/2015. (II. 16.) Korm. Rend.).

pdf_stb

scriptura16ii_schmidt | PDF 566KB

A választójogi szabályozás és az általános választójog kérdése a Magyar Királyságban 1906 és 1918 között

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Suhajda Máté

Cikkemhez azért választottam ezt a témát, mert a Monarchia választójogi szabályozása, és az
általános választójog hiánya a Magyar Királyságban meghatározó szerepet játszott a
felbomlásában. Ezt a kérdést egy korábbi munkámban érintőleg már tárgyaltam, de úgy ítéltem
meg, hogy további vizsgálódásra érdemes.

pdf_stb

scriptura16ii_suhajda | PDF 542KB