2022. február 24-én Oroszország teljeskörű katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió jelen sorok írásakor is tart. Az orosz erők három irányból indítottak támadást nyugati szomszédjuk ellen. Északról Fehéroroszország irányából, keletről orosz területekről, dél felől pedig a 2014-ben okkupált Krími- félsziget irányából érkeztek az orosz csapatok. Északon az orosz csapatoknak sikerült elérniük Kijevkülvárosait, azonban a főváros ostromára nem került sor a heves ukrán ellenállás miatt. A déli vidékeken az orosz előretörés sikeresebb volt, azonban Herszon városán kívül egyetlen egy jelentősebb várost sem tudtak elfoglalni, Mariupol pedig a tanulmány készítésének idején is orosz ostrom alatt áll.
A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szembeni fellépés a mai napig komoly kihívás elé állítja az egyes országok jogrendszereit. Kiemelkedően fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a fiatalok felnőtt korban is bűnözői életvitelt folytassanak, hiszen ők jelentik a társadalom jövőjét. Éppen ezért kijelenthető, hogy a fiatalkorúak büntetőjogának a legfontosabb szerepe abban áll, hogy ezt a - leginkább formálható – generációt a megfelelő beavatkozással a helyes irányba terelje.
2021. április 29-én az Óriás Nándor Szakkollégium a Civilisztika tagozat tagjainak közreműködésével kerekasztal-beszélgetést szervezett a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX törvény (továbbiakban: Pp.) legújabb módosításai címmel. A beszélgetés során a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettese Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva és a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője Dr. Kovács Ildikó ismertette a főbb változásokat. A kerekasztal-beszélgetés abból a célból valósult meg, hogy a hallgatók számára a teljesség igénye nélkül áttekintést adjon 2021. január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításokról, amelyeket a polgári peres eljárásban alkalmazni kell, illetve, hogy betekintést nyújtson a gyakorlatba az új szabályok érvényesülése tekintetében.
Napjainkban a kerítés és rokoncselekményei, a prostitúció, illetve annak büntetni rendelt elősegítése egy rendkívül kényes téma, viszont jogtörténeti szempontból annál érdekesebb. Tanulmányomban bemutatom, hogy miként alakult a hatályos jog szerint is büntetendő kerítésnek és a prostitúció elősegítésének büntetőjogi szabályozása a korábbi két büntető törvénykönyvünkben, tekintettel arra, hogy a prostitúció nem mindig számított bűncselekménynek, sőt volt, amikor kifejezetten virágkorát élte.
Az adórendszer kialakulásának története egyidős az emberiség történetével. Az adózás, illetve annak valamilyen formában történő megjelenése a szervezett társadalom alappillére. Már az amerikai adótörténész, Charles Adams is vizsgálta az adózás hatását a társadalomra nézve és megállapította, hogy nem volt olyan civilizáció, amelyben a lakosoknak ne kellett volna fizetniük a felettük álló uralkodónak, törzsfőnek vagy valamilyen felsőbb hatalomnak. A modern adóztatás megjelenése azonban csak később, a XVIII. század végére jelenik meg. Ha az adórendszert vizsgáljuk, akkor alapvetően öt kérdésre keressük a választ: Kik? Hogyan? Mit? Milyen módszerrel és milyen célból adóztattak?
A tanulmányom mottójául választott idézet jól mutatja, hogy a bűnös és a nem bűnös személye sokszor a büntetőeljárásban felcserélődik. Az élet bármely területén előfordulhat, hogy tévedünk, így az sem kizárt, hogy az „igazságszolgáltatás gépezetébe” is hiba csúszik. Tévedni emberi dolog, tartja a mondás, ez alól a bírák és a nyomozásban résztvevő szervek sem képeznek kivételt, viszont sokkal nagyobb felelősséggel is bírnak a döntéseik meghozatalakor, hiszen mások sorsa függ tőlük.
Egészségügyi ellátáshoz jutni nem mindig egyszerű. Válasszunk akár állami, akár magánegészségügyi ellátást, a szolgáltatók leterheltek, a várólisták aligha rövidülnek, és manapság a COVID-19 világjárvány sem könnyíti meg senki dolgát. Ugyan jelenleg szigorú szabályok vonatkoznak még arra is, ha egy fogászati szűrésre szeretnénk elmenni, de amennyiben éppen nem egy járvány kellős közepében élünk, a lehetőségeink jóval szélesebbek: betelefonálunk, időpontot kérünk, megjelenünk az időponton, ellátásban részesülünk, sőt, vannak olyan kivételes esetek is, amikor az ellátás előzetes időpontfoglalás nélkül igénybe vehető.
Az állatvédelem mint gyűjtőfogalom olyan tiltások és magatartások megfogalmazását jelenti, amelyek címzettje az emberi társadalom. Legtágabb értelemben az állatok indokolatlan kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmódnak a megakadályozását, illetve lehető legkisebb mértékre szorítását, valamint az életfeltételeik biztosításáról, az állatfajok fennmaradásáról való emberi gondoskodást értjük e kifejezés alatt. Erre tekintettel, a tágabb értelemben vett állatvédelmi tevékenység az emberi ráhatás alatt nem álló élőlények kíméletét, így a vadállatok védelmét is felöleli. Ezzel szemben a szakirodalom szerint a szűkebb értelemben vett állatvédelem egyedkímélő állatvédelem, azaz tartózkodás az állatok bántalmazásától, kínzásától, erőn felüli kihasználástól és felesleges elpusztításától, vagyis nem más, mint a háziállatok egyedeinek gondos és kíméletes tartása.