Napjainkban Olaszország maradt szinte az egyetlen olyan migrációs célország, amely nem alakította állampolgársági törvényét a változó nemzetközi környezethez. Már a 2000-es évektől jelen lévő, sürgető probléma az olasz állampolgársági törvény módosítása. Az ország területén élő, állampolgársággal nem rendelkező külföldiek, illetve ebből adódóan a már Olaszország területén született gyermekeik helyzetén javítana, társadalomba történő integrálódásukat elősegítené, ha a főként ius sangiunis (vérségi) elven alapuló – tehát elsősorban születés (származás) vagy olasz szülők által történő örökbefogadás útján megszerezhető – állampolgársági törvényt egy kedvezőbb, ius soli (területi) alapelvű szabályozás váltaná fel.
A cyberbullying a zaklatás bűncselekményéből nőtte ki magát. Az 1990-es években megjelent az internet, a világháló az egymás közötti kommunikáció és kapcsolattartás elsődleges színhelyévé vált, ugyanakkor a kezdetekben az online devianciák még nem terjedtek el. A technológiai fejlődés, valamint az internethasználók számának növekedése lehetőséget teremtett a különböző újfajta bűncselekmények meghonosodásának. Ezek egyikének tekinthető az internetes zaklatás.
A globalizáció hatására és a technológiai fejlettség mai szintjére érve a legtöbb multinacionális vállalatcsoportot szinte semmi sem köti az egyes államokhoz, pusztán a tény, hogy jogszerű működésükhöz az egyes vállalatokat valahol be kell jegyezni. E multanicionalizmus kétségtelenül rengeteg pozitívummal jár, hiszen a tőke nemzetközi áramlása és a nemzetközi tőkepiacok bővülése a gazdaságra és így közvetve az egyénekre is pozitív hatással van. A helyzet abban az esetben válik problémássá, amikor a nagyvállalatok a globalizációt pusztán saját hasznukra fordítják. Különböző módszerekkel a jelentős tőkével és más erőforrásokkal is rendelkező multinacionális vállalatcsoportok könnyűszerrel kijátszhatják az államok belső jogszabályait és ezzel egyes esetekben a rájuk közvetetten vonatkozó nemzetközi megállapodásokat is.
Az üzleti életben egyre nagyobb számban vesznek részt a jogi személyek, melyek önálló jogalanyisággal rendelkeznek, azaz jogaik és kötelezettségeik lehetnek. Az ehhez fűződő előnyök mellett azonban komoly visszaélésekre is lehetőséget ad a jogi személyiség, egyes esetekben a megtérülés és a felelősségre vonás komoly nehézségekbe ütközhet.
Tanulmányunk témája az ügyiratkezelés szerepének és fontosságának a bemutatása egy konkrét közigazgatási szerv működése során. A választott szerv pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Ingatlan-Nyilvántartási Osztálya. Az általános ügyiratkezelési folyamat ismertetését már több szakirodalom is megtette, ezért csak elvétve utalunk azokra.
Az ügyészség a büntetőeljárás legsokoldalúbb résztvevője. Az egyetlen olyan állami szereplője az eljárásnak, amely annak egészében jelen van, a nyomozás megkezdésétől egészen a jogerős ítéletig. Az eljárás során számos hatáskörrel és jogosultsággal rendelkezik, amelyek felhasználásával jelentős befolyást tud gyakorolni az eljárás egésze során.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta hazánkat a Magyar László kontra Magyarország ügyben, kimondva a hazánk által is elfogadott és törvényben kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését. Az egyezmény sérelmét egy olyan intézményre alapozta, amely számos társadalmi és jogi vita alapját képezi. A halálbüntetés eltörlését követően ugyanis a magyar büntetőjogi szankciórendszer legsúlyosabb büntetése a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (továbbiakban: TÉSZ) lett.
Napjainkban az ország pénzügyi rendszerének védelme, a gazdálkodási rendszer stabilitása kiemelt társadalmi és kormányzati célkitűzésként jelenik meg. Hasonló érdeke mind a polgároknak, mind a kormányzatnak a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés, a bűnszervezetek elleni küzdelem, amely közvetetten hozzájárul az állam gazdasági stabilitásához is. Mind a költségvetési csalás, mind a pénzmosás az állam gazdasági rendjét, pénzügyi stabilitását, a pénzintézeti rendszer működésébe vetett bizalmat, illetve a pénzügyi intézmények és a gazdaság egyéb szereplőinek törvényes működését is képes aláásni.