történelem során. Ezek a változások, (ahogy minden tudományterület esetében) elkerülhetetlenek voltak a terület folyamatos fejlődéséhez. A fejlődés szükséges volt ahhoz, hogy új nézetek alakuljanak ki illetve régiek kérdőjeleződjenek, sőt akár (az új kutatásoknak, megközelítéseknek köszönhetően) cáfolódjanak meg.
2015. január 15-én a svájci frank és az euró közötti – informális – árfolyamküszöb Svájci Jegybank általi elengedése, és az azt követő hónapok eseményei nyilvánvalóvá tették egyes befektetési szolgáltatók jogsértő tőzsdei gyakorlatát, ami egyúttal a szabályozás hiányosságára, az ellenőrzés neuralgikus voltára is utal, a Buda-Cash Zrt. „f.a.” ügyfélvagyonának visszaszerzése érdekében jelenleg is zajlik a per a Fővárosi Törvényszék előtt.
A burkaviselés megítélése és ennek vizsgálata aligha lehetne aktuálisabb máskor, mint ma, hiszen évről évre egyre több – főként európai – országban szabályozzák valamilyen formában a viselését, avagy annak korlátozását. Ez pedig okkal veti fel a kérdést, hogy hogyan is áll ma a lelkiismereti- és vallásszabadság helyzete Európában?
2019. március 16-23. között és március 30. és április 6. között került megrendezésre a 31. és 32. „Jean-Pictet Competition” elnevezésű humanitárius nemzetközi jogi perbeszédverseny, amelyet 1989-ben szerveztek először. A verseny megálmodója és egyben – a mai napig – főszervezője Christophe Lanord. Maga a verseny Jean Pictet francia nemzetközi jogászprofesszorról kapta a nevét.
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) tudományos folyóirata első számának megjelenése alkalmából köszönthetem az olvasót. A Scriptura elektronikus formában megjelenő jogi szakfolyóirat célja elsődlegesen, hogy tudományos publikációs színteret biztosítson az ÓNSZ tagjai számára. A folyóirat szerkesztőségét az ÓNSZ elnöke és mentorai alkotják (Mohay Ágoston, Hornyák Szabolcs, Jusztinger János, Kocsis Miklós, Kovács Kolos), a szerkesztőség titkára az ÓNSZ titkára (Cseporán Zsolt). A folyóirat működését nemzetközi összetételű szerkesztőbizottság segíti, melynek elnöke Szalayné Sándor Erzsébet (PTE ÁJK / NKE / Alapjogok Biztosának Hivatala), tagjai pedig Csink Lóránt (PPKE JÁK), Farkas Csaba (SZTE ÁJK), Jorn van Rij (InHolland University), Kokoly Zsolt (Sapientia – EMTE), Pozsonyi Norbert (SZTE ÁJK), Szomora Zsolt (SZTE ÁJK) és Tóth Norbert (NKE).
A folyóiratban az ÓNSZ tagjainak (hallgatóknak és oktatóknak) önálló írásai, a szakkollégium egyes tagozatainak közös kutatásai, valamint szakkollégisták tagozatokon átnyúló csoportjainak írásai olvashatók, a következő szerkezetben:
– a Krónika a Szakkollégium életének aktuális történéseit örökíti meg,
– a Tanulmányok rovatban tudományos elemzéseket találunk,
– a Kitekintő rovat pedig konferencia-beszámolókat és recenziókat tartalmaz.
Közöljük továbbá az ÓNSZ rendezvényeihez, konferenciáihoz kapcsolódó írásokat is (szakkollégisták vagy vendégelőadók tollából).
A Scriptura első száma –örömteli módon – igen tartalmasra sikerült, mivel az ÓNSZ újjáalakulása óta „felgyülemlett” kutatások eredményeit tartalmazza. Több szerző időközben sikerrel elvégezte a jogi egyetemet, így már a szakkollégiumi alumni tagja.
A folyóirattal kapcsolatos észrevételeket a szerkesztőség örömmel fogad a szakkollegium@ajk.pte.hu címen.
Pécs, 2014. június 17.
dr. Mohay Ágoston, PhD
elnök, főszerkesztő
Óriás Nándor Szakkollégium
Az Óriás Nándor Szakkollégium a 2013/2014-es tanév végeztével működésének eddigi legtermékenyebb időszakát tudhatja maga mögött. A megalakulást követő hónapokban lefektetett alapokon nyugodva számtalan konferenciát, versenyt és egyéb programot sikerült naptárunkba iktatnunk, amelyeken részben meghívottként, részben szervezőként képviseltük a Szakkollégiumot, valamint a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát.
A modern kor társadalma a gyors változások, egyre növekvő igények, a materializálódás korszakát éli. A globalizáció hatására az emberek számukra eddig ismeretlen problémákkal kénytelenek szembesülni, amelyekre a megoldást jórészt az államtól, mint felelős, biztonságot nyújtó hatalomtól várják.
A közösségi szféra újonnan felmerült, legégetőbb kérdései szoros összefüggésben állnak a közigazgatással, mivel az államhatalom a közigazgatás szervein keresztül jut el a polgárokhoz.
Napjainkban az a szerencse ér minket, hogy hazánkban a nők és férfiak teljes mértékben egyenjogúak, legalábbis a jog szerint mindenképpen, de nem mindig volt ez így.
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy – a biztosított jogokat tekintve – hol lenne kedvezőbb nőként élni, közelebbről az ókori Rómában, vagy a hajdani Magyar Királyságban volt-e kedvezőbb helyzete a „gyengébbik nemnek”.