A nemzetközi béke és biztonság megteremtésének gondolata már több mint egy évszázada terítéken van a nemzetközi kapcsolatokban. 1899-ben, Hágában rendezték meg az első Nemzetközi Békekonferenciát azzal a céllal, hogy multilaterális egyezményeket dolgozzanak ki a háborúk megakadályozására, a konfliktusok békés megoldására és a hadviselés szabályaira vonatkozóan.
A Quaestor ügy okkal nevezhető a társadalom széles körét érintő brókerbotránynak, hiszen a megkárosított személyek száma több tízezres nagyságrendre becsülhető, soraikban magánbefektetőkkel, önkormányzatokkal és államigazgatási szervekkel. A Quaestor alapítója Tarsoly Csaba, mint fő vádlott és vádlott társai ellen sikkasztás és csalás vádjával folytatnak büntetőeljárást a Fővárosi Ítélőtáblán, sőt még további bűncselekményekben -pénzmosás, hűtlen kezelés, okirat hamisítás- nyomoznak a Quaestor perben vádolt személyek után. Tarsoly Csaba két évig tartó előzetes letartóztatásából kiengedve, házi őrizetben várja a bűntető ügy kimenetelét. A közelmúltban azonban nem csak a Quaestor befektetői jártak pórul, mert a cégcsoport bukásával mondhatni párhuzamos időben omlott össze a Buda-Cash Brókerház, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. ügyfelei számára. Kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta egymást érik Magyarországon a becsődölt brókercégek, a csaló álbrókerek tömegeket vertek már át.
A 2017-2018-as tanév őszi féléve több szempontból is tartalmas és kiemelkedő volt az Óriás Nándor Szakkollégium számára. Számos új taggal is bővültünk az őszi felvételi során.
A jogrendszer kettős, magánjogra, illetve közjogra történő felosztása Ulpianus nevéhez köthető. Az általa a Digestában meghatározott fogalom szerint „Közjog az a jog, amely a római állam státuszát érinti, a magánjog pedig az a jog, amely a magánfelek hasznára van.”
pótmagánvádas eljárást gyakran illetik a régi/új jogintézmény kifejezéssel. Ezt megalapozza az 1896-os Bp. utáni több évtizedes szünet, mely nem engedett teret a sértett pótmagánvádlóként való fellépésének. Az 1954. évi V. törvény ideje alatt, szovjet szabályozás hatására kizárólag az állami büntetőigénynek engedtek teret. Később ismételten felismerték, hogy az ügyész vádmonopóliumának korrekciójaként szükség van erre a jogintézményre, így az 1998. évi XIX. törvény életre keltette.
A paleográfia (írástörténet) az írások kialakulásával, fejlődésével, elterjedésével, régi írások megfejtésével és átírásával foglalkozó tudomány, amely fontos forrása a művelődés- és oktatástörténetnek.
A magyar jogalkotásban általános eljárási szabályok felállítására az első kísérlet a XX. század elején történt meg. Az első jelentős eljárási kódexünk az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (továbbiakban: Et.). Az Et. elfogadását közel negyed századdal követte az első jelentős novella, az Áe.
Az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta a 2016. évi CL. törvényt az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Ákr.), amely 2018. január 1-jén fog hatályba lépni. Az új jogszabály hatálybalépésével a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályát veszti. Az Ákr. hatálybalépése számos újdonságot jelent a közigazgatási eljárásjogunkra nézve, jelen tanulmány a jogorvoslati rendszer átalakításának kérdésével foglalkozik. A közigazgatási eljárásjog e területe alapjaiban fog átalakulni 2018-tól, és a reform az ügyfelekre nézve az alapvető jog gyakorlási módjának megváltozását fogja jelenteni. Tanulmányomban röviden érintem magát a jogorvoslathoz való jog tartalmát, érvényesülésének kritériumait, majd a Ket-ben ismert jogorvoslati eljárásokat az Ákr-beli szabályzásukkal hasonlítom össze.