Lapszámok

Beszámoló a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium közös konferenciájáról

| Szám: 2015/I. |
Kitekintő | Szerző: Hohmann Balázs

2014. október 14-én a kolozsvári székhelyű Mikó Imre Szakkollégium (MISZ) és a pécsi
Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) közös konferenciát tartott „Az Európai Uniós
csatlakozás hatásai Magyarországon és Romániában” címmel. A konferencia célja az
volt, hogy feltárja hazánkban és a szomszédos Romániában az Európai Uniós
csatlakozás hatására kialakult társadalmi és jogi problémákat.

pdf_stb

scriptura15i_hohmann | PDF 129KB

Beszámoló „Az egyházjog aktuális kérdései” konferenciáról

| Szám: 2014/I. |
Kitekintő | Szerző: Arnold Bernadett és Vajdai Anita

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Óriás Nándor
Szakkollégium és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Berényi Zsigmond
Szakkollégiumának közös szervezésében – a korábbi szakkollégiumi konferencia által
életre hívott gyümölcsöző együttműködés keretében – 2014. február 28-án került
megrendezésre az egyházjog aktuális kérdéseinek megvitatását célul tűző konferencia.

pdf_stb

scriptura14i_arnold_vajtai | PDF 204KB

Az Óriás Nándor Szakkollégium bűnügyi tagozata Kolozsvárott

| Szám: 2014/I. |
Kitekintő | Szerző: Pintér Rómeó

Az Óriás Nándor Szakkollégium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy együttműködést
alakítson ki más szakkollégiumokkal, működjenek azok a Magyarországon, vagy a
határokon túl. Éppen ezért öröm volt számunkra, hogy meghívást kaptunk a Mikó Imre
Szakkollégiumtól.

pdf_stb

scriptura14i_pinter | PDF 108KB

Krónika

| Szám: 2016/II. |
Krónika | Szerző: ÓNSZ Elnökség

Szakkollégiumunk a 2016-os évet is igyekezett a lehető legtartalmasabban eltölteni, minél több
szakmai valamint társasági rendezvényen részt venni, programokat szervezni és a tagok
tudományos pályáját hatékonyan elősegíteni.

pdf_stb

scriptura16ii_kronika | PDF 515KB

A vezető tisztségviselők polgári jogi felelősségének egyes kérdései

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Bánfai Edina

A vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó bizonyos rendelkezések már a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépését
megelőzően ellenérzéseket váltottak ki még a szakmabeliek egy jelentős részéből is, ami e
rendelkezések igen rövid időn belüli hírhedtté válásához vezetett vagy, ahogy Vékás Lajos
professzor fogalmazott: „ez volt az első kifejezetten mondvacsinált probléma az új polgári
törvénykönyvvel kapcsolatban”. Akár mondvacsinált volt a probléma, akár nem, azt egészen
2016 júniusáig nem sikerült megoldani és akkor is csak egy olyan Ptk.-t módosító csomag
elfogadása árán, mely a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat is érintette. A vezető
tisztségviselők felelősségére vonatkozó rendelkezések módosítása ellen Vékás Lajos professzor
nyílt levélben tiltakozott, amit még 2016 januárjában egy nyílt vita követett a Magyar Jogász
Egylet szervezésében. A Ptk.-ba bekerült, a sajtó és a jogvégzett emberek által egyaránt vitatott
6:541. §-t végül a T/10528. számú törvényjavaslattal hatályon kívül helyezték.

pdf_stb

scriptura16ii_banfai | PDF 552KB

Habsburg-magyar örökösödési szerződések 1462 és 1723 között

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Bíró Zsófia

Hazánk első Habsburg uralkodója, V. Habsburg Albert már viszonylag korán, 1437-ben ült a
magyar trónra, bár itt még csak meghívásos alapon, Luxemburgi Zsigmond házassági
politikájának köszönhetően, aki lánya, Erzsébet férjének rendelte őt. Habsburg Albert 1439-es
halálát követően a várandós Erzsébet nem fogadta el a rendek által trónra hívott III. Ulászló
lengyel királyt (Magyarországon I. Ulászló), ezért fiát megkoronáztatta, majd a csecsemő
„uralkodóval” és a Szent Koronával együtt elhagyta az országot, III. Frigyeshez menekült. Az
1444-i várnai csatában Ulászló odaveszett, ezért a rendek tárgyalásokba kezdtek III. Frigyes
német-római császárral, miszerint V. László és a Szent Korona kiadásáért cserébe elismerik
Lászlót királyuknak. A császár beleegyezését adta, de V. László még kiskorú volt, ezért gyámot,
az ország szemében pedig kormányzót kellett mellé rendelni. Így 1446-ban kormányzót
választottak a rákos mezei országgyűlésen, aki nem lett más, mint Hunyadi János.

pdf_stb

scriptura16ii_biro | PDF 552KB

Az állami büntetőhatalom kezdetei az antik Rómában

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Hoppár Kíra

A római jog leginkább kimunkált része kétséget kizáróan a római magánjog, ezért nem
meglepő, hogy a jogászi köztudat e két fogalmat rendszerint azonosítja egymással. Mivel az
általános irodalmi felfogás szerint az ókori Róma magánjoga az európai jogrendszerek alapja,
a római büntetőjog jelentőségének vizsgálatával jóval kevesebben foglalkoztak, holott az
éppúgy megérdemelné az utókor elismerését, mint a magánjog.

pdf_stb

scriptura16ii_hoppar | PDF 762KB

Gépjármű vaddal történő ütközésének egyes felelősségi kérdései a régi és az új Ptk.-ban

| Szám: 2016/II. |
Tanulmányok | Szerző: Kasza Melinda

Abból az egyszerű tényből adódóan, hogy az egész országot utak hálózzák be és a természetes
szabadságukban élő vadak ösztöneik által vezérelve, az épített úthálózaton közlekedőkre
tekintet nélkül mozognak, sajnálatos módon nagyon gyakran előforduló eset az, amikor
gépjármű közúton, sőt akár gyorsforgalmi úton is a hirtelen elé ugró vaddal ütközik. A vadak
természetesen nem tudják megkülönböztetni az erdei utakat a közúttól, így bármikor
kitévedhetnek elénk az aszfaltra, főként, ha megriadnak valamitől, s úgy rohannak nagy
sebességgel akár több kilométeres távon, hogy bármire figyelnének. Ebből adódhat, hogy a
közlekedő autó oldalának vagy hátsó felének is képesek nekiugrani. Ha személyi sérülés nem
is történik, a gépjárműben keletkezett kár általában elég magas összeget jelent, és bár ezen
költségek megtérítésére már van lehetőség a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás keretében
kiegészítő biztosítást kötni, még elég kevesen tudnak erről ahhoz, hogy ez a védelem
számottevő legyen. Így továbbra is nagyon fontosnak tűnik egy egyértelmű és dogmatikailag
pontos megoldás e kérdéskörben. Az alábbiakban megkísérlem bemutatni a magyar polgári jogi
szabályozásnak az e kérdéskörben adott válaszát, elsősorban arra összpontosítva, hogy az új
Ptk. hatálybalépése nyomán milyen változásokat hozott a vadbalesetekkel összefüggő
felelősségi kérdések terén.

pdf_stb

scriptura16ii_kasza | PDF 562KB