A tanulmányom alapját képező birtokvédelmi kutatás aktualitását igazolja a magyar bírósági
eljárás átalakulása – különösen anyagi jogi (Ptk. 5:5-5:8 §§) és eljárásjogi (Pp. XX/A. Fejezet)
szempontból –, illetve a jegyző általi birtokvédelmi eljárás – melyre eddig a Ket. szabályozása
volt irányadó – új alapokra helyezése (17/2015. (II. 16.) Korm. Rend.).
Cikkemhez azért választottam ezt a témát, mert a Monarchia választójogi szabályozása, és az
általános választójog hiánya a Magyar Királyságban meghatározó szerepet játszott a
felbomlásában. Ezt a kérdést egy korábbi munkámban érintőleg már tárgyaltam, de úgy ítéltem
meg, hogy további vizsgálódásra érdemes.
A római jogi haszonélvezet, a témakörben született számos tanulmány és kutatás ellenére is sok
megválaszolatlan kérdést vet fel.
Tanulmányomban a jogintézmény egy elsőre meglehetősen egyértelműnek és
tisztázottnak tűnő aspektusával, a haszonélvezeti jog tárgyával foglalkozom.
A haszonélvezet kialakulásának körülményein, fejlődéstörténetén és definícióján
keresztül igyekszem bemutatni, hogy a haszonélvezeti jog tárgya, az azt alkotó, haszonélvezőt
megillető jogosultságok rendszere a jogirodalomban általánosan elfogadottnál valójában sokkal
kiterjedtebben és árnyaltabban vizsgálandó.