A XIX. század a vasút aranykora volt, a XX. század első felében az autó tartotta lázban az embereket, ennek a századnak a második felében pedig a repülés nyert egyre nagyobb teret magának. Kicsit ugyan elhamarkodottnak tűnhet kijelenteni, hogy a XXI. század a drónoké lesz, de az egészen biztos, hogy az elmúlt pár évben megállíthatatlanul terjednek, használóik köre egyre gyarapodik, így ésszerűnek tűnik elébe menni a problémáknak és szabályozás alá vonni őket, még mielőtt kaotikussá válna a helyzet.
A nemzetközi kapcsolatokra bináris rendszerként tekinthetünk abból a szempontból, hogy az államok közötti háborút béke, a békét pedig háború követte, és így tovább. Napjainkban e probléma feloldására a nemzetközi viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettsége ad lehetőséget, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának 1. és 2. cikkén alapszik.
Az alkoholfogyasztást napjainkban kettős megítélés övezi. Egyrészről az alkohol az emberi történelem kezdeteitől fogva végigkísér minket, ezért a legtöbb társadalomban engedékenyebb, elfogadóbb normák érvényesülnek vele szemben. Másrészről az alkohol, különösképp a túlzott alkoholfogyasztás hatása és szerepe a bűnözési tendenciákban is széleskörűen elfogadott, éppen ezért úgynevezett kriminogén tényezőként tartják számon.
A tanulmány célja, hogy egyrészt bemutassa a non-refoulement elvének és az Emberi Jogok Európai Egyezménye (továbbiakban EJEE) 3. cikkének, nevezetesen a kínzás tilalmának kapcsolatát. Tekintettel arra, hogy egyrészt a menekültügyi rendszer egyik legjelentősebb elve a kiutasítás tilalma, másrészt az emberi jogi védőháló részeként a kínzás tilalma elsőbbségének valamilyen módon össze kell kapcsolódnia.
A XXI. században már kevésbé tárgyalt, ám véleményem szerint megkerülhetetlen kérdés a bűnösség, illetve ennek formái. Ezen belül a gondatlanság, mivel az utóbbi időben egyre kevesebb szó esik a bűnösség ezen alakzatáról. Ezzel ellentétes tendenciaként a gondatlanság megállapítása, illetve megítélése a gyakorlatban sok esetben nem teljesen egyértelmű.
After the Second World War, jurists had a common purpose to create an international commercial codex which was applicable for lots of commercial case, especially in international sale of goods. The United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods (hereinafter: CISG) is the solution in this situation.
2014. október 14-én a kolozsvári székhelyű Mikó Imre Szakkollégium (MISZ) és a pécsi
Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) közös konferenciát tartott „Az Európai Uniós
csatlakozás hatásai Magyarországon és Romániában” címmel. A konferencia célja az
volt, hogy feltárja hazánkban és a szomszédos Romániában az Európai Uniós
csatlakozás hatására kialakult társadalmi és jogi problémákat.
A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Óriás Nándor
Szakkollégium és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Berényi Zsigmond
Szakkollégiumának közös szervezésében – a korábbi szakkollégiumi konferencia által
életre hívott gyümölcsöző együttműködés keretében – 2014. február 28-án került
megrendezésre az egyházjog aktuális kérdéseinek megvitatását célul tűző konferencia.