Az elektronikus választási rendszerek változatai a világ számos pontján elterjedtek. Az International IDEA nemzetközi szervezetként a kutatók sokasága által biztosított elméleti alapra építve csoportosította is e rendszereket. A megoldások elkülönítése abban áll, hogy a választópolgár szavazatát ellenőrzött környezetben (helyben – on site) vagy nem ellenőrzött környezetben (távol – off-site/remote) adja-e le. A helyben történő választások esetén az egyes infokommunikációs eszközök funkciója eltért, azonban a környezet kontrollált, azt az ezzel megbízott tisztviselők ellenőrzésük alatt tartják, míg a távoli rendszerek esetén a választás helyszíne a választópolgár kívánalma szerinti hely, és főszabály szerint az az interneten keresztül zajlik.
Magyarországon, a 2018. december 12-én elfogadott 2018. évi CXXX. törvény hosszú idő után rendelkezett a közigazgatási bíráskodás visszaállításáról. Az akkori tervek szerint 2020. január 1-től felálló közigazgatási törvényszékekkel kapcsolatosan számos kérdés (és vélemény) merült fel a magyar a jogászi társadalomban és a magyar sajtó köreiben is. Ezen kérdések között a politikai töltetűek mellett megjelentek olyanok is, minthogy egyáltalán szükséges-e újra különálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása, illetve, hogy a létrejövő nyolc közigazgatási törvényszék képes lesz-e megfelelően, a jogállamiság szempontjait maga előtt tartva ellátni feladatait?
Az Európai Unió menekültügyi politikája 1992-től, létrehozásától napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül, ami egy egységesebb, hatékonyabb és a menekültek és nemzetközi védelmet igénylők számára nagyobb védelmet biztosító rendszer irányába mutat. 1999-ben az Amszterdami Szerződés megteremtette a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (a továbbiakban: KEMR) jogalapját, amely jelenleg, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a második fázisban van.
Napjainkban a közösségi média térhódítása nagymértékben befolyásolja többek között a vásárlási és szociális viselkedésünket, amelynek egyaránt vannak pozitív és negatív hozadékai is. Anélkül, hogy állást foglalnánk, egy dolgot biztosan kijelenthetünk: a technológiai fejlődés részeként létrejött közösségi média platformok stabil és meghatározó jelenségként formálják az életünket.
A XXI. század modern technológiája, különösen az internet alapú szolgáltatások elterjedése az új forrásgyűjtési módok kialakulását eredményezték. Ezek közül is kiemelkedik népszerűségével a széles tömegeket elérő közösségi finanszírozás (crowdfunding-CF).
Visszaél-e a jogával a munkáltató, ha úgy válik meg alkalmazottjától, hogy a felmondás indoka ugyan megfelel a Munka Törvénykönyvében támasztott világosság, valóság és okszerűség követelményének, de a háttérben húzódó valódi indok maga a bosszú? Mit tehet a sérelmet szenvedett fél, ha a munkáltatói intézkedés látszólag megfelel a jogszabályoknak, de a joggyakorlása rendeltetésellenes?
Tanulmányunkban az öngyilkosságban közreműködést, mint önálló bűncselekményt vizsgáljuk, illetve a tényállással kapcsolatban felmerülő dogmatikai kérdéseket tekintjük át. Először is azt kell megvizsgálni, mit nevezünk szuicid magatartásnak. A szakirodalom úgy tartja 3 feltétel együttes fennállása esetén beszélhetünk róla.
Dolgozatomban az állatkínzás magyarországi büntetőjogi tényállásá válását, valamint a hatályos szabályozását szeretném ismertetni, mégpedig az alábbi főbb témakörök bemutatásával: a jogi szabályozás megalkotásáig vezető út, valamint a kapcsolódó törvényi rendelkezések és azok elemzése.