A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta hazánkat a Magyar László kontra Magyarország ügyben, kimondva a hazánk által is elfogadott és törvényben kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését. Az egyezmény sérelmét egy olyan intézményre alapozta, amely számos társadalmi és jogi vita alapját képezi. A halálbüntetés eltörlését követően ugyanis a magyar büntetőjogi szankciórendszer legsúlyosabb büntetése a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (továbbiakban: TÉSZ) lett.
Napjainkban az ország pénzügyi rendszerének védelme, a gazdálkodási rendszer stabilitása kiemelt társadalmi és kormányzati célkitűzésként jelenik meg. Hasonló érdeke mind a polgároknak, mind a kormányzatnak a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés, a bűnszervezetek elleni küzdelem, amely közvetetten hozzájárul az állam gazdasági stabilitásához is. Mind a költségvetési csalás, mind a pénzmosás az állam gazdasági rendjét, pénzügyi stabilitását, a pénzintézeti rendszer működésébe vetett bizalmat, illetve a pénzügyi intézmények és a gazdaság egyéb szereplőinek törvényes működését is képes aláásni.
„Tégla van közöttünk!” – kiálthat meglepetten a bűnszervezet egy tagja, amint tudatosul benne, hogy a bűnüldöző szervek miért tudtak a korábban elkövetni szándékozott bűncselekményről. Pillanatokkal később egy társa ijedten szól neki: „Bepoloskáztak!” Ez a két szleng pedig nem mást jelöl, mint jogszerűen alkalmazható leplezett eszközöket, amelyek ilyen és hasonló módokon információkkal szolgálhatnak a nyomozó hatóságok részére, és így nagyban megkönnyíthetik a továbbiakban a bűnelkövetők felelősségre vonását.
A XXI. század egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés és az éghajlatváltozás jelensége a különböző területeken és ágazatokban. Ez érintheti akár globálisan a világ államainak társadalmait kollektíven vagy a gazdaság mikrotényezőjét és legkisebb egységét, a családokat, emellett nagy jelentőséggel bír a multi-, illetve transznacionális vállalatok működésében. A környezetvédelmi megfelelések kiemelt fontossággal bírnak emellett az exponenciálisan fejlődő kisebb vállalatok esetében is, amelyeknek ugyanolyan gyorsasággal szükséges felvenniük a fonalat a gazdasági szférában. A probléma megoldásaként sokszor jogszabályok és keretrendszerek alkotását látják, de példák sora mutatja, hogy nem csak erre van szükség.
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozására a jogalkotó az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett, különösképpen azokra az esetekre, amelyekben gyermekek is szerepelnek. A gyermekek a társadalom olyan rétegébe tartoznak, amelyet a jogalkotó intézkedéseivel tudatosan és következetesen próbál megóvni annak érdekében, hogy egészséges fejlődésüket biztosítva legyen.
Napjainkban hazánkban és nemzetközi viszonylatban is különösen nagy médiafigyelmet kapnak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs ellen elkövetett bűncselekmények áldozatai. Ezen bűncselekményekkel nap mint nap találkozhatunk a közösségi felületeken, televíziós csatornákon, és a nyomtatott sajtóban is.
Az emberiséget az írott történelem kezdete óta foglalkoztatja, hogy mit is rejteget az égbolt, vajon mi várhat rá a csillagok között; a civilizáció fejlődése során valamennyi kultúrában megjelent a késztetés a világűr misztériumainak feltárására. Az űrkutatás a XX. században a hidegháború és vele együtt az űrverseny beköszöntével tett szert központi szerepre: 1957-ben fellőtték az első műholdat, a Szputnyik-1-et, 1961-ben pedig Jurij Gagarin első emberként járt az űrben. E mérföldkő-jelentőségű események bekövetkezte után minden kétséget kizáróan nyilvánvalóvá vált a nemzetközi közösség tagjai számára, hogy elkerülhetetlen eme új jogterület behatárolása, alapvető szabályainak lefektetése.
A technológiai innováció napjainkban rendkívül felgyorsult, számos új technikai lehetőség előtt nyitva meg a kaput. Ezt a rohamos fejlődést Ipar 4.0-nak nevezzük, melynek egyik legfontosabb vívmánya az automatizált és az autonóm járművek megjelenése. Ezek a járművek, bár segítik – illetve idővel akár át is alakíthatják – mindennapjainkat, számos új kihívás elé állítják mind a jogalkotást, mind a jogalkalmazást.