Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 2023. évi adatai szerint közel minden harmadik megkötött házasság válással végződik. Munkám során komoly hangsúlyt szeretnék fektetni annak a helyzetnek a bemutatására, amikor ebben a felek számára lelkileg is megterhelő állapotban egy gyermek is érintett. A gyerekek társadalmunk legsebezhetőbb tagjai, emiatt kiemelkedő körültekintéssel kell eljárni minden olyan esetben, amikor jogi eljárás érdekeltjeivé válnak. A gyermeki jogok fejlődésével ma már az őket érintő eljárások egyik legfontosabb alapelve az úgynevezett „best interest”, ami a gyermek legfőbb érdekét teszi elsődleges szemponttá azokban a helyzetekben, amikor az őket érintő kérdésekben kell dönteni.
A közelmúltban a devizakárosultak helyzetét illetően kiemelkedő jelentőségű döntés született az Európai Unió Bíróságánál (továbbiakban: EUB) egy lízingszerződéssel kapcsolatos bírósági eljárásban benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem alapján. Az alapügy egy 2007-ben köttetett, devizában nyilvántartott lízingszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kikötés, mint tisztességtelen feltétel megállapításáról, és az ennek következtében felmerülő jogkövetkezményekről szólt. Az EUB 2025. április 30-i ítélete kimondta az árfolyamváltozás kockázatának fogyasztóra terhelését lehetővé tevő kikötés tisztességtelen voltát. Ezen döntés korszakalkotó jelentőséggel bír az összes devizakárosultra nézve. A döntés következtében vizsgálandó a szerződések fenntartásának vagy érvénytelenségének lehetősége a tisztességtelen kikötés elhagyása esetében, ennek körében pedig felmerülhet, hogy alkalmazható-e in integrum restitúcio (eredeti állapot helyreállítása), vagy más módon szükséges reparálni a sérelmes helyzetet. Várható, hogy a károsult polgárok tömegesen nyújtanak majd be kereseteket elveszett (vagy éppen elveszni látszó) vagyonuk visszaszerzése reményében. A tanulmány célja, hogy ismertesse a devizakárosultak helyzetét az új EUB döntés tükrében, a vonatkozó magyar és uniós rendelkezések tárgyalása mellett. Ebből kifolyólag bemutatásra kerül az előzetes döntéshozatali eljárásra okot adó alapügy tényállása, valamint az ítélet legjelentősebb pontjainak részletes elemzése, hogy ismertetésre kerülhessen annak a magyar jogalkalmazásra gyakorolt (várható) hatása. A jogkérdés mára már teljesen összefügg Marczingós László nevével, így tárgyalásra kerül az ún. „Lex Marczingós” törvényjavaslat és az ügyvéd álláspontja is a kialakult helyzetről.
A 2020. évi V. törvény által jelentős módosításokon esett át az emberkereskedelem bűncselekményének meghatározása, amelynek egyik válfaja a kiszolgáltatott/kizsákmányolt helyzet jogszabályi szinten való felismerése volt. Annak érdekében azonban, hogy minél jobban átlássuk az emberkereskedelem jelenségét, elősegítsük a prevenciót és felderítést, kutatásokra és azokon alapuló eredményekkel kapcsolatos vélemények megformálására van szükség.
Az alábbi cikkemben a fellelhető forrásoknak, ezen belül a Péter Gábor-ügy levéltári iratainak, emellett a Szovjetunióban zajló antiszemita, anticionista kampányra, és a keleti blokkba tartozó országokban ennek részeként indult cionizmus-ellenes koncepciós perekre vonatkozó szakirodalomnak a tanulmányozásával arra igyekszem választ kapni, hogy a szovjet anticionista irányvonalnak a hatására milyen konstruált perek indultak a szovjet érdekszférába tartozó államokban, valamint az ilyen típusú büntetőügyek közös vonásainak, a közöttük fennálló összefüggésnek a kimutatására törekszem.
A közösségi média a korai kétezres években tett szert óriási népszerűségre és diadalmenete a mai napig töretlen. A ma élő emberek – talán az idősebb generációk egy részét leszámítva – már el sem tudják képzelni a mindennapi életüket online interakciókra épülő appok nélkül. Kijelenhetjük, hogy a közösségi média örökre megváltoztatta világunkat.
A vadászat, illetve a vadászati jog folyamatos változással érintett jogterület. A technológia fejlődése újabb és újabb eszközök alkalmazását teszi lehetővé, ezáltal változhat a tiltott vadászati eszközök köre. A különböző vadbetegségek megjelenése az állománygyérítés lehetőségét veti fel, ezen keresztül változhat az éjszakai – főszabály szerint tiltott – vadelejtés kérdésköre. Tanulmányomban a vadászati jog – amely egy terjedelmes jog- és szakirodalommal rendelkező terület – tartalmát, annak változásait, illetve a magyar vadászati jog terjedelmének egyéb (nevesül Ausztria és Anglia) európai országokkal való összehasonlítását végeztem el, különös tekintettel az orvvadászat bűncselekményére.
A kiskorúak a társadalom azon tagjai, akik az egyik legnagyobb védelemben részesülnek – legalábbis a legtöbb ember ezt feltételezi minden bizonnyal. A jog hiába próbálja fejlődésüket óvni, a gyakorlat és a valóság sajnos sokszor sokkal zordabb, mint mi azt hisszük. A híradókban, újságokban egyre többször jelennek meg olyan hírek bűncselekményekről, amelyeket gyermekek sérelmére követnek el. Ha ez nem lenne elég, a sérelmükre elkövetett szexuális bűncselekmények, továbbá az emberkereskedelem száma is növekvő tendenciát mutat, ez betudható annak is, hogy egyre több ügy kerül felszínre
Az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás a népességrobbanás, amely a fogyasztás nagy mértékű növekedését eredményezi. A világ népessége 2023-ban meghaladta a 8 milliárd főt. A Földön több mint 800 millió ember éhezik, ugyanakkor Nyugat-Európában a mezőgazdaság állandó túltermelési válsággal küszködik. A Föld népességének táplálása a mennyiségi kihívásokon kívül a fenntarthatósági oldalról tudatos, határozott, következetes, és gyors nemzetközi együttműködést kíván.