2020-ban megjelent koronavírus (COVID-19) következtében számos olyan munkajogot érintő változás következett be, ami sok esetben alapjaiban megváltoztathatta a felek között – akár már járványhelyzet előtt – létrejött munkaviszony tartalmát. A járvány megfékezése, illetve következményeinek elhárítása céljából munkajogunkban az otthoni munkavégzés lehetősége vált a legkardinálisabb kérdéskörré. A tavaszi veszélyhelyzet során rendeleti úton biztosították a lehetőségét, a veszélyhelyzet akkori megszűnését követően pedig sokan törvénymódosításra számítottak a kérdéskört illetően. Egy dolog biztos: az ún. home office-ra a járványhelyzetben jelentős igény mutatkozik, és feltehetően az enyhülést követően is tömegesen fogják alkalmazni ezt a lehetőséget. A téma jelentőségét tovább növeli azok számára, akik a járványhelyzet következtében – különböző okokból – nem hagyhatják el a lakóhelyüket, hogy számukra az otthoni munkavégzés az egyetlen lehetőség a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítésére.
20 évvel ezelőtt az online gyermekpornográfia egy probléma volt, 10 évvel ezelőtt egy járvány. Napjainkra országhatárokon átívelő krízissé, nemzetközi veszélyforrássá vált. 45 millió bejelentés támasztja alá e kijelentést. Túlzónak tűnik, azonban 2019-es adatok szerint a technológiai cégek ennyi jelzéssel éltek ezen évben, mivel 45 millió, a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló felvétel keringett az interneten. A felvételeket birtokló személyek sokszor a társadalom megbecsült tagjaiként ismertek, s esetenként a legmagasabb pozíciókig is eljuthatnak – példának okáért, Sebastian Edathy, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) volt képviselője ellen azért indult büntetőeljárás 2014-ben, mert számos alkalommal töltött le gyermekpornográf fénykép- és videófelvételeket szolgálati laptopjára.
2021. január 20-án beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Ahogy az lenni szokott, a világ közvéleményének jelentős része Amerikára figyelt ezekben a napokban. Az egyes államok vezetői is sorra adták ki közleményüket, gratulációikat az eseménnyel kapcsolatban. A beiktatás napján Teheránban az iráni állami vezetők kabinetülést tartottak. Az elnök, Hasszán Rohani a kamerák előtt természetesen az USA-ban lezajlott vezetőváltásról is elmondta a véleményét. „Ha Washington visszatér a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz, akkor mi is teljes mértékben tiszteletben tartjuk a megállapodás szerinti kötelezettségeinket. Egy zsarnoki korszak ér véget ma. Ez az uralkodásának utolsó napja.” – nyilatkozta Rohani, utalva Donald Trumpra.
A hálapénz intézménye évtizedek óta megosztó részét képezi a társadalmi felfogásnak. Az Országgyűlés 2020. október 6-án elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt, mely jelentős mértékű változásokat hozott az egészségügy területén. A törvény rendelkezései alapján kiegészült a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) korrupciós bűncselekményekre vonatkozó része is, aminek következtében 2021. január 1-től a korábban oly sok vitát generáló hálapénz adása is büntetőjogi szankciót vonhat maga után.
Napjainkban szinte nem telik el úgy egyetlen nap sem, hogy ne találkoznánk a reklámoknak valamilyen formájával, hiszen a vállalatok tömkelegének elsődleges célja a fogyasztók bizalmának megnyerése, amely céljuk eléréséhez egyre több és több platform áll a rendelkezésükre, mint például a plakátok, rádióműsorok, tévés vagy internetes videók, vagy akár a többféle formában testet öltő hirdetések. Ilyen a fogyasztókat befolyásoló tartalom nemcsak a reklámokban, hanem akár az érintett vállalkozás általános szerződési feltételeiben, üzletszabályaiban vagy akár díjszabásaiban is megjelenhet, a lényeg, hogy ezek a fogyasztó számára a döntésük meghozatala előtt váljék megismerhetővé.
Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdése célul tűzi ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (a továbbiakban: SZBJT) létrehozását. Az SZBJT egy átfogó politikaterületet jelent az Európai Unió politikái között, méghozzá a tagállamok közötti bel- és igazságügyi együttműködés foglalatát. Itt találhatók többek között a tagállamok között megvalósuló büntető igazságügyi együttműködés alapvető szabályai is.
Az eutanázia fogalmának ugyan nincs konkrét, általánosan elfogadott, annak minden szegmensére kiterjedő, teljesen átfogó meghatározása, a tanulmányban mégis szeretném ennek a sokszor ellentmondásos jelentéssel bíró kifejezésnek a lényegét megragadva ismertetni a legfontosabb jellemzőket, történeti csomópontokat és egyes szorosan ide kapcsolódó ítéleteket. Az eutanázia meghatározása szerzőnként, intézményenként és kultúránként, sőt tudományterületenként is eltérő jelentéstartalommal bír. Egy fogalmilag tág, sok mindent magába foglaló kifejezésről beszélhetünk, amely mögött az orvosi hivatás nemessége és az emberélethez és méltósághoz való joga egyaránt meghúzódik.
A munkajog közel két évszázados fejlődése során fokozatosan elvált a klasszikus magánjogtól, anélkül azonban, hogy ennek elveit és értékeit száműzte volna. Napjainkban e jogterület a magánjog erősen „közjogiasított” része. Kutatásomban e jogfejlődés azon korszakával foglalkozom, amelyben a munkaszerződést (szolgálati szerződést) hazánkban még a magánjogi kódexek (tervezeteinek) keretein belül törekedtek szabályozni. Áttekintem a magyar magánjogi kodifikációs folyamatot a magánjog modernizációjának kezdetétől a II. világháború kitöréséig e jogintézmény szabályozásának vonatkozásában. Annak ellenére, hogy sem „A Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezete” (1900), sem a Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata” (1928) (MMT) végül nem emelkedett törvényi erőre, jelentősen hatottak a bírói gyakorlatra, ugyanis a kódexek már megjelenésüktől szokásjogként kerültek befogadásra (illetve a szokásjog tételeit rögzítették).