A Covid-19 világjárvány számos olyan helyzetet eredményezett, amely etikai és jogi kérdéseket is felvetett. Fokozottan érvényesül, hogy az egyén a kórházba kerülve kiszolgáltatottabbá válik, hiszen fizikai állapota miatt korlátozottan képes önrendelkezési jogát gyakorolni. E tekintetben nagyobb hangsúlyt kapnak az arról szóló dilemmák, hogy az egyén tudta, beleegyezése nélkül hogyan, milyen korlátok között dönthet az orvos, a beteg ellátását végző személy, és miért.
A pandémia kihívásai világszerte arra kényszerítik a jogalkotókat, különösen az egészségügyi ellátásokra vonatkozó joganyag területén, hogy állást foglaljanak élet és halál kérdéseiben. Ennek során az életvédelem megkérdőjelezhetetlen fontossága mellett figyelembe kell venniük a társadalom működőképességének fenntartásához, a szűkös erőforrások igazságos elosztásához fűződő érdekeket is.
Freud elmélkedésére adott álláspontom kifejtésével témaválasztásom oka is nyilvánvalóvá válik a tanulmány olvasói számára. Hogy megelégednék-e nyomozóként egy bizonytalan, kétes nyommal, bizonyítékkal? Válaszom egyértelműen nem, helyeslő válasz esetén ugyanis értelmetlen lenne a felismerésre bemutatás problémakörével ebben, és bármilyen más tanulmányban foglalkozni, sőt, talán nem túlzás, ha azt állítom, magával a kriminalisztikával is. Bár nem vagyok nyomozó, ugyanakkor joghallgatóként mára már világossá vált számomra, hogy magát a jogot, jogszabályokat egy jogállamban egyértelműen a mindennapi élet történései, az emberi magatartások, konfliktusok hozzák létre, formálják, alakítják. Hans Kelsen szavaival élve: „a jog az élettel áll alapvető kapcsolatban, a mindennapi élet leképzését jelenti”.
2020-ban megjelent koronavírus (COVID-19) következtében számos olyan munkajogot érintő változás következett be, ami sok esetben alapjaiban megváltoztathatta a felek között – akár már járványhelyzet előtt – létrejött munkaviszony tartalmát. A járvány megfékezése, illetve következményeinek elhárítása céljából munkajogunkban az otthoni munkavégzés lehetősége vált a legkardinálisabb kérdéskörré. A tavaszi veszélyhelyzet során rendeleti úton biztosították a lehetőségét, a veszélyhelyzet akkori megszűnését követően pedig sokan törvénymódosításra számítottak a kérdéskört illetően. Egy dolog biztos: az ún. home office-ra a járványhelyzetben jelentős igény mutatkozik, és feltehetően az enyhülést követően is tömegesen fogják alkalmazni ezt a lehetőséget. A téma jelentőségét tovább növeli azok számára, akik a járványhelyzet következtében – különböző okokból – nem hagyhatják el a lakóhelyüket, hogy számukra az otthoni munkavégzés az egyetlen lehetőség a munkaviszonyból származó kötelezettségeik teljesítésére.
20 évvel ezelőtt az online gyermekpornográfia egy probléma volt, 10 évvel ezelőtt egy járvány. Napjainkra országhatárokon átívelő krízissé, nemzetközi veszélyforrássá vált. 45 millió bejelentés támasztja alá e kijelentést. Túlzónak tűnik, azonban 2019-es adatok szerint a technológiai cégek ennyi jelzéssel éltek ezen évben, mivel 45 millió, a gyermekek szexuális kizsákmányolását ábrázoló felvétel keringett az interneten. A felvételeket birtokló személyek sokszor a társadalom megbecsült tagjaiként ismertek, s esetenként a legmagasabb pozíciókig is eljuthatnak – példának okáért, Sebastian Edathy, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) volt képviselője ellen azért indult büntetőeljárás 2014-ben, mert számos alkalommal töltött le gyermekpornográf fénykép- és videófelvételeket szolgálati laptopjára.
2021. január 20-án beiktatták hivatalába az Egyesült Államok 46. elnökét, Joe Bident. Ahogy az lenni szokott, a világ közvéleményének jelentős része Amerikára figyelt ezekben a napokban. Az egyes államok vezetői is sorra adták ki közleményüket, gratulációikat az eseménnyel kapcsolatban. A beiktatás napján Teheránban az iráni állami vezetők kabinetülést tartottak. Az elnök, Hasszán Rohani a kamerák előtt természetesen az USA-ban lezajlott vezetőváltásról is elmondta a véleményét. „Ha Washington visszatér a 2015-ös nukleáris megállapodáshoz, akkor mi is teljes mértékben tiszteletben tartjuk a megállapodás szerinti kötelezettségeinket. Egy zsarnoki korszak ér véget ma. Ez az uralkodásának utolsó napja.” – nyilatkozta Rohani, utalva Donald Trumpra.
A hálapénz intézménye évtizedek óta megosztó részét képezi a társadalmi felfogásnak. Az Országgyűlés 2020. október 6-án elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt, mely jelentős mértékű változásokat hozott az egészségügy területén. A törvény rendelkezései alapján kiegészült a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) korrupciós bűncselekményekre vonatkozó része is, aminek következtében 2021. január 1-től a korábban oly sok vitát generáló hálapénz adása is büntetőjogi szankciót vonhat maga után.
Napjainkban szinte nem telik el úgy egyetlen nap sem, hogy ne találkoznánk a reklámoknak valamilyen formájával, hiszen a vállalatok tömkelegének elsődleges célja a fogyasztók bizalmának megnyerése, amely céljuk eléréséhez egyre több és több platform áll a rendelkezésükre, mint például a plakátok, rádióműsorok, tévés vagy internetes videók, vagy akár a többféle formában testet öltő hirdetések. Ilyen a fogyasztókat befolyásoló tartalom nemcsak a reklámokban, hanem akár az érintett vállalkozás általános szerződési feltételeiben, üzletszabályaiban vagy akár díjszabásaiban is megjelenhet, a lényeg, hogy ezek a fogyasztó számára a döntésük meghozatala előtt váljék megismerhetővé.