The World we once knew so well has drastically changed due to the COVID-19 pandemic, as its effects have reached all sectors of our life, and the legal system is no exception. Governments had to adapt quickly to the challenges in order to save as many human lives as possible. In Hungary, this adaption also meant invoking a state of special legal order, as laid down in the Fundamental Law of Hungary. These emergency processes have the aim of centralizing state power, thus speeding up the state’s reaction and strengthening its self-defense capabilities, as it seems that one of the key success factors fighting against a pandemic is the timing of the countermeasures.
Az Óriás Nándor Szakkollégium a 2019/2020-as tanév őszi szemeszterét is igyekezett minél több szakmai és közéleti programmal megtölteni.
A pénzügyi felügyelet effektív és eredményes ellátása garanciális kérdés. Globális szinten a felügyeleti modellek differens megjelenése a pénzügyi piac eltérő megközelítéséből ered. Ez alapján megkülönböztethetünk egymástól tradicionális, funkcionális, „ikertorony” (twin peaks) és integrált felügyeletet. Magyarország vonatkozásában ez utóbbi mérvadó, mely alapján az összes szektor tekintetében a felügyeletet egyetlen hatóság látja el.
Az államfőt minden állam különböző feladat-és hatáskörrel ruházza fel, amely az adott állam politikai berendezkedésétől függ. Magyarország államformáját tekintve köztársaság, ebből adódóan az államfői tisztséget a köztársasági elnök tölti be, aki semleges hatalomként van jelen, a demokratikus államszervezet őreként definiálja jogállását a szakirodalom és az Alaptörvényünk is. Tanulmányomban a magyar államfő, a köztársasági elnök azon hatáskörével és ehhez kapcsolódóan feladatkörével kívánok foglalkozni, amely a különleges jogrend idején áll fenn.
A migráció kérdésköre hosszú ideje élénken foglalkoztatja a szakirodalmat és a közvéleményt egyaránt. Természetesen nincs ez másképp az Európai Unióval és a tagállamokkal kapcsolatban sem, hiszen komoly belbiztonsági kockázatot jelent az, ha nagyszámú illegális migráns lép az Unió tagállamainak területére. 2015-től ez a kockázat jelentősen megnőtt, hiszen korábban soha nem látott migrációs hullám érte el Európát, ezzel együtt pedig fény derült mind a külső határokkal, mind pedig a migrációval kapcsolatos uniós szakpolitikák hiányosságaira.
Az elektronikus választási rendszerek változatai a világ számos pontján elterjedtek. Az International IDEA nemzetközi szervezetként a kutatók sokasága által biztosított elméleti alapra építve csoportosította is e rendszereket. A megoldások elkülönítése abban áll, hogy a választópolgár szavazatát ellenőrzött környezetben (helyben – on site) vagy nem ellenőrzött környezetben (távol – off-site/remote) adja-e le. A helyben történő választások esetén az egyes infokommunikációs eszközök funkciója eltért, azonban a környezet kontrollált, azt az ezzel megbízott tisztviselők ellenőrzésük alatt tartják, míg a távoli rendszerek esetén a választás helyszíne a választópolgár kívánalma szerinti hely, és főszabály szerint az az interneten keresztül zajlik.
Magyarországon, a 2018. december 12-én elfogadott 2018. évi CXXX. törvény hosszú idő után rendelkezett a közigazgatási bíráskodás visszaállításáról. Az akkori tervek szerint 2020. január 1-től felálló közigazgatási törvényszékekkel kapcsolatosan számos kérdés (és vélemény) merült fel a magyar a jogászi társadalomban és a magyar sajtó köreiben is. Ezen kérdések között a politikai töltetűek mellett megjelentek olyanok is, minthogy egyáltalán szükséges-e újra különálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása, illetve, hogy a létrejövő nyolc közigazgatási törvényszék képes lesz-e megfelelően, a jogállamiság szempontjait maga előtt tartva ellátni feladatait?
Az Európai Unió menekültügyi politikája 1992-től, létrehozásától napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül, ami egy egységesebb, hatékonyabb és a menekültek és nemzetközi védelmet igénylők számára nagyobb védelmet biztosító rendszer irányába mutat. 1999-ben az Amszterdami Szerződés megteremtette a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (a továbbiakban: KEMR) jogalapját, amely jelenleg, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után a második fázisban van.