Az emberiség történetében a tengerek mindig is fontos szerepet játszottak, legyen szó kereskedelemről, hajózásról vagy erőforrások kiaknázásáról. A tengerjog kifejezetten ezen területek szabályozásával foglalkozik, és alapvetően hozzájárul a nemzetközi közösség békéjéhez, fenntartható fejlődéséhez és a tengeri erőforrások méltányos használatához. Ezen belül is külön figyelmet érdemel a tengerjog kalózokkal összefüggő szerepe.
A személyiségi jogok megsértéséből fakadó polgári jogi perek az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt kaptak mind a média és a közérdeklődés, mind pedig a joggyakorlatban felmerült kérdések szempontjából. A kutatásom célja ismertetni a személyiségvédelem általános kereteit, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos szankciókat, a kapcsolódó pereket, dolgozatom fő témáját pedig a sajtó-helyreigazítás iránti per képezi, annak sajátosságai, joggyakorlata, jogalkalmazási kérdései és esetleges joghézagjai.
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás már több évszázada jelentős kérdése a büntetőjognak, de az utóbbi évtizedek változásai talán még nagyobb jelentőséget adnak ennek a kérdésnek. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális értékek felbomlása, illetve az érdekalapú prioritások számtalan, eddig nem tapasztalt kihívás elé állítják nem csak a büntetőjogi és kriminológiai, de valamennyi társadalomtudományi diszciplínát.
A 2022/2023-as tanév tavaszi szemesztere szakmai- és csapatépítő programokban, versenyeredményekben, tudományos publikációkban volt gazdag. Az előző félévhez hasonlóan a mostani is leginkább az Országos Tudományos Diákköri Konferencia köré épült, melyen rendkívül sok szép eredmény született, így szakkollégistáink egyéni versenyeredményeivel is büszkélkedhetünk.
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozására a jogalkotó az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett, különösképpen azokra az esetekre, amelyekben gyermekek is szerepelnek. A gyermekek a társadalom olyan rétegébe tartoznak, amelyet a jogalkotó intézkedéseivel tudatosan és következetesen próbál megóvni annak érdekében, hogy egészséges fejlődésüket biztosítva legyen.
Napjainkban hazánkban és nemzetközi viszonylatban is különösen nagy médiafigyelmet kapnak a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs ellen elkövetett bűncselekmények áldozatai. Ezen bűncselekményekkel nap mint nap találkozhatunk a közösségi felületeken, televíziós csatornákon, és a nyomtatott sajtóban is.
Az emberiséget az írott történelem kezdete óta foglalkoztatja, hogy mit is rejteget az égbolt, vajon mi várhat rá a csillagok között; a civilizáció fejlődése során valamennyi kultúrában megjelent a késztetés a világűr misztériumainak feltárására. Az űrkutatás a XX. században a hidegháború és vele együtt az űrverseny beköszöntével tett szert központi szerepre: 1957-ben fellőtték az első műholdat, a Szputnyik-1-et, 1961-ben pedig Jurij Gagarin első emberként járt az űrben. E mérföldkő-jelentőségű események bekövetkezte után minden kétséget kizáróan nyilvánvalóvá vált a nemzetközi közösség tagjai számára, hogy elkerülhetetlen eme új jogterület behatárolása, alapvető szabályainak lefektetése.
Az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: Európai Bíróság v. Bíróság v. EUB) feladata az Európai Unió jogának tiszteletben tartása a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A Bíróság eljárásának jogalapját elsősorban az általános felülvizsgálati jogkör alapján biztosított (az imént hivatkozott EUSZ 19. cikk) jogköreire alapozhatja, azonban a Közös Kül- és Biztonságpolitikában (továbbiakban: KKBP) korlátozott hatásköre van.