Az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdése célul tűzi ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség (a továbbiakban: SZBJT) létrehozását. Az SZBJT egy átfogó politikaterületet jelent az Európai Unió politikái között, méghozzá a tagállamok közötti bel- és igazságügyi együttműködés foglalatát. Itt találhatók többek között a tagállamok között megvalósuló büntető igazságügyi együttműködés alapvető szabályai is.
A 2019/2020-as tanév tavaszi félévének második fele rendhagyó módon telt az Óriás Nándor Szakkollégium tagjainak számára.
Az eutanázia fogalmának ugyan nincs konkrét, általánosan elfogadott, annak minden szegmensére kiterjedő, teljesen átfogó meghatározása, a tanulmányban mégis szeretném ennek a sokszor ellentmondásos jelentéssel bíró kifejezésnek a lényegét megragadva ismertetni a legfontosabb jellemzőket, történeti csomópontokat és egyes szorosan ide kapcsolódó ítéleteket. Az eutanázia meghatározása szerzőnként, intézményenként és kultúránként, sőt tudományterületenként is eltérő jelentéstartalommal bír. Egy fogalmilag tág, sok mindent magába foglaló kifejezésről beszélhetünk, amely mögött az orvosi hivatás nemessége és az emberélethez és méltósághoz való joga egyaránt meghúzódik.
A munkajog közel két évszázados fejlődése során fokozatosan elvált a klasszikus magánjogtól, anélkül azonban, hogy ennek elveit és értékeit száműzte volna. Napjainkban e jogterület a magánjog erősen „közjogiasított” része. Kutatásomban e jogfejlődés azon korszakával foglalkozom, amelyben a munkaszerződést (szolgálati szerződést) hazánkban még a magánjogi kódexek (tervezeteinek) keretein belül törekedtek szabályozni. Áttekintem a magyar magánjogi kodifikációs folyamatot a magánjog modernizációjának kezdetétől a II. világháború kitöréséig e jogintézmény szabályozásának vonatkozásában. Annak ellenére, hogy sem „A Magyar Általános Polgári Törvénykönyv Tervezete” (1900), sem a Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata” (1928) (MMT) végül nem emelkedett törvényi erőre, jelentősen hatottak a bírói gyakorlatra, ugyanis a kódexek már megjelenésüktől szokásjogként kerültek befogadásra (illetve a szokásjog tételeit rögzítették).
A tanulmányom témája a korrupció, amiről bátran állíthatom, hogy egyidős az emberiséggel. Mindig is volt és mindig is lesz, véleményem szerint az ember természetéből adódóan túlzottan utópisztikus lenne azt gondolni, hogy egyszer majd csak eltűnik. Egy nagyon összetett, nehezen megfogható jelenséggel állunk szemben, amely az élet minden területén jelen van, előbb-utóbb, valamilyen formában mindannyian találkozunk vele. Hazánkban is számos formája ismert, jelen van az egészségügyben, az oktatásban, a közigazgatásban, a politika világában, a vállalatok működésében, és a sort a végtelenségig lehetne folytatni. A korrupció elleni hatásos fellépés, akár a prevenció, akár a represszió eszközeit alkalmazva elengedhetetlen a demokrácia, a jogállam megfelelő működésének biztosításához. A dolgozatomban bemutatom a korrupció fogalmát, jellemzőit, mérésének módjait, a Magyarországon hatályos és az ezt megelőző büntetőjogi szabályozását, illetve a korrupció ellen folytatott harc egyéb eszközeit.
Napjainkban az online tér és a technológia által teremtett innovatív lehetőségek a globális információs hálózatok specifikus erőforrásaihoz való általános hozzáférés bárki számára könnyen elérhetővé vált. A kialakult állapot előképeit a XXI. század hajnalán tálájuk, amikor az internet megjelenése és globális elterjedése élénkítően hatott a gazdasági folyamatokra nem kevésbé a kereskedelmi szokásokra.
Mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 337. §-a, mind pedig a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 83. §-a lehetőséget biztosít(ott) arra, hogy a felperes által a keresetlevélben állított jogsérelmet maga a közigazgatási hatóság, vagy annak felügyeleti szerve orvosolja. Amennyiben a közigazgatási szerv, vagy felügyeleti, illetve jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemben foglaltak szerint orvosolta, úgy a bíróság az eljárást részben vagy egészben megszüntette.
Bár kétségkívül sok igazság rejlik Robert Frost mottóul választott szavaiban, nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy az ember alapvetően társas lény: még a magas kerítések sem mindig védhetnek meg minket a közelünkben lakókkal való – néha szükségszerű, ám sokszor banális félreértésekből fakadó – konfrontációktól.