2015/I.

A jóhiszeműség és tisztesség elvéről a római adásvételnél

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Óriás Nándor Szakkollégium

Az ókori Rómában a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfeleltethető bona fides – a köztársasági kor utolsó évszázadaira tehető – kialakulásában döntő szerepe a régi civiljog merev ius strictumot érvényre juttató kereseteivel szemben az ún. bonae fidei actióknak volt. Ezek intentiójában a praetor arra utasította ugyanis a bírót, hogy az alperest mindabban marasztalja, amit az a jóhiszeműség alapján adni vagy tenni tartozik (quidquid dare facere oportet ex fide bona). A formulában szereplő bona fides ehelyütt objektív értelemben, mint a tisztesség, ügylethűség, korrektség értelmezendő. A praetori jog keretei között megszülető bonae fidei actiók – köztük az adásvételi keresetek – így a ius strictummal szemben tulajdonképpen a ius aequumot juttatták érvényre, a méltányosság helyett azonban sokkal inkább a jogviszonyok korrekt, ésszerű elbírálásának elvét kell utóbbi alatt értenünk. Az eladó és a vevő közötti alkufolyamatba ugyanakkor a klasszikus római jog direkt módon nem avatkozott be, nem kívánta meg az ár-érték ekvivalenciát, éppen ellenkezőleg, természetesnek tartották, hogy a szerződő partnerek a vétel során kölcsönösen ügyeskedve (circumscriptio) igyekeznek a számukra leginkább kedvező vételárat kialkudni.

pdf_stb

scriptura15i_jusztinger | PDF 361KB

Az Európai Unió küzdelme a klímaváltozás ellen

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Kelemen Anna Eszter

Egyre kevésbé van lehetősége az emberiségnek szemet hunyni a maga okozta negatív természeti változások felett, mert már olyannyira előrehaladottak a károsodási folyamatok, hogy nem lehet nem észrevenni a következményeket. Nap mint nap magunk is tapasztalhatjuk ezeket a jelenségeket. Elég bekapcsolnunk a televíziót, természeti csatornára váltani és a tudósok aggodalmairól hallhatunk az Északi-sark olvadásával, annak élővilágának kipusztulásával kapcsolatban. Vagy elég csak észrevenni, hogy már nem olyan kiszámítható az időjárás, egyre inkább megváltozik egy-egy ország éghajlata, – mint ahogy magyarok is tapasztalhatjuk- nincs már igazi forró nyár, télen pedig enyhe az időjárás. Mindezen jelenségeknek hátterében az éghajlatváltozás húzódik meg, amit mi magunk okozunk életvitelünknek köszönhetően, és ami véleményem szerint az egyik legkomolyabb problémát és veszélyt jelenti az egész világra nézve.

pdf_stb

scriptura15i_kelemen | PDF 195KB

Az EU-integráció hatása a román migrációra és személymozgásra

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Kelemen Beáta és Béres Katalin

Az 1989-es évet követően több, mint 3 millió román állampolgár vándorolt ki az országból, a siralmas gazdasági és politikai helyzet elől. Románia 2007. január 1-je óta tagja az Európai Uniónak, de a román migrációs folyamatok már az 1990-es évekig is visszanyúlnak. Az Uniós csatlakozás megkönnyítette a más tagállamokba való kivándorlást, bár számos Uniós tagállam korlátozásokat hozott be a román munkavállalókat illetően, és egyszerre megkönnyítette a Romániába való bevándorlást is az idegen állampolgárúak számára. A jelen tanulmány témája Románia migrációs folyamatainak alakulása az Európai Uniós csatlakozást követően. A tanulmány során megismerkedünk a migráció és a szabad személy mozgás fogalmával, majd áttérünk a migrációs folyamatok jogi szabályozására, bemutatásra kerülnek továbbá a román migrációs tendenciák, végezetül összefoglaljuk néhány pozítiv, illetve negatív hatását ezeknek a folyamatoknak, a tanulmány második felében pedig a jövőbeli schengeni csatlakozás szövődményei kerülnek elemzésre.

pdf_stb

scriptura15i_kelemenberes | PDF 539KB

A nemzetiségi önkormányzati választások releváns szabályai

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Kis Kelemen Bence

A 2014-es év a választójog szempontjából rendkívül izgalmasan zajlott. Négy választásra is sor került egy éven belül, nevezetesen az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására. Jelen írás az említett négy választás közül a nemzetiségire koncentrál, bemutatva a szabályozás releváns részeit, mellőzve az eredmények ismertetését. A tanulmány kitér a nemzetiségi képviselők jogállására is, hiszen ez szervesen kapcsolódik a választás témaköréhez, illetve kritikát fogalmaz meg a méltatlanság intézményével kapcsolatban.

pdf_stb

scriptura15i_kis | PDF 278KB

Üzleti titokvédelem

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Környei Mátyás

Egy adott vállalkozás gazdasági, üzleti titkai és know-how-ja – tehát a működésének alapjául szolgáló eljárások, információk, módszerek – mindig is óriási értéket képviseltek a számára, ugyanis ezen információkon, illetve azok minőségén, hitelességén és hasznosíthatóságán alapul a gazdasági versenyben elfoglalt pozíciója. Érthető tehát, hogy a vállalkozások mindent megtesznek az iránt, hogy az ilyen jellegű információikat más – különösen a versenytársak – ne ismerhessék meg. Ezzel párhuzamosan azonban manapság megfigyelhető volt az a tendencia, hogy egy úgynevezett üzleti hírszerzési „háború” is kialakult, különösen az informatikai iparban figyelhető ez meg, ahol napjaink legélesebb gazdasági versenyét produkálja az IT forradalom és innováció. Gondoljunk csak az Apple és a Samsung „szabadalmi háborújára”, de hasonló jellegű szabadalmi perek végeláthatatlan sokasága van folyamatban jelenleg is az IT szektorban, főként az előbb említett két cég, valamint a Google és a Microsoft részvételével, de rajtuk kívül a „kisebb” szereplők is gyakran keverednek egymással hasonló jogvitába. Ezen ügyek nem kis hányada sok esetben bizonyítottan sok esetben nem bizonyíthatóan ipari kémkedés következménye. Látható tehát, hogy napjainkban az üzleti hírszerzés és a titokvédelem új szintre lépett, így a jogi szabályozásnak is követnie kellett a változásokat.

pdf_stb

scriptura15i_kornyei | PDF 273KB

A kóros elmeállapot partikuláris kérdéseiről: személyiségzavar, pánikbetegség, fóbiák

| Szám: 2015/I. |
Tanulmányok | Szerző: Szabó Eszter Szimonetta

Büntetőjogi tanulmányaim kezdete óta foglalkoztat a kóros elmeállapot elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. Ehhez kapcsolódóan már sok betegség tekintetében megtanultuk a megfelelő szabályozást, így egy ideje olyan kórképek irányába kezdtem el érdeklődni, amelyek büntetőjogi relevanciájáról még kevés szakirodalom született. Véleményem szerint fontos megvizsgálni a kóros elmeállapot partikuláris területeit is ahhoz, hogy lássuk, egyáltalán nem könnyű annak a ténynek a megállapítása, hogy egy személy beteg vagy nem. Ha beteg, akkor mennyire az. Egy büntető bírónak a hivatásából adódóan meghozandó fontos kérdéseket nehezíti, ha az eljárásban nem egészséges személy vesz részt. A beteg jelzőt szándékosan nem használhatjuk ebben a kérdéskörben, hiszen később látni fogjuk, hogy a személyiségzavart és a fóbiákat legtöbbször nem betegségként kezelik ma Magyarországon, avagy nem tulajdonítanak ezen kórképeknek – a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából – döntő jelentőséget.

pdf_stb

scriptura15i_szabo | PDF 348KB

Beszámoló a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium közös konferenciájáról

| Szám: 2015/I. |
Kitekintő | Szerző: Hohmann Balázs

2014. október 14-én a kolozsvári székhelyű Mikó Imre Szakkollégium (MISZ) és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) közös konferenciát tartott „Az Európai Uniós csatlakozás hatásai Magyarországon és Romániában” címmel. A konferencia célja az volt, hogy feltárja hazánkban és a szomszédos Romániában az Európai Uniós csatlakozás hatására kialakult társadalmi és jogi problémákat. A csatlakozás óta eltelt 10 év alkalmat ad arra, hogy annak nyomán kialakult joggyakorlatot és problémás alkalmazási területeket vizsgálat alá vonva, következtetéseket állapíthassunk meg a fejlesztendő jellemzők kapcsán. A konferenciát dr. Mohay Ágoston, az Óriás Nándor Szakkollégium elnöke nyitotta meg.

pdf_stb

scriptura15i_hohmann | PDF 129KB

Beszámoló a kolozsvári Mikó Imre Szakkollégium és a pécsi Óriás Nándor Szakkollégium közös konferenciájáról

| Szám: 2015/I. |
Kitekintő | Szerző: Hohmann Balázs

2014. október 14-én a kolozsvári székhelyű Mikó Imre Szakkollégium (MISZ) és a pécsi
Óriás Nándor Szakkollégium (ÓNSZ) közös konferenciát tartott „Az Európai Uniós
csatlakozás hatásai Magyarországon és Romániában” címmel. A konferencia célja az
volt, hogy feltárja hazánkban és a szomszédos Romániában az Európai Uniós
csatlakozás hatására kialakult társadalmi és jogi problémákat.

pdf_stb

scriptura15i_hohmann | PDF 129KB