Az Európai Unió menekültjoga az elmúlt egy évtizedben történetének legkomolyabb megpróbáltatásain esett át. Jelen reflexióm célja bemutatni az európai menekültügyi politika fontosabb állomásait, különös tekintettel a 2014-ben kezdődő és a 2015-ös évben tetőző migrációs válságra, valamint az Európa-szerte alkalmazott Dublini rendelet alkalmazási nehézségeire.
Ha végigtekintünk manapság társadalmunkon, észrevehetjük, hogy megváltozott a családról alkotott kép. Míg egy száz éve még evidensnek számított, hogy az emberek házasságot kötnek, majd gyereket vállalnak, a jelenkorban ez már egyre ritkábbá válik, illetve egyre több gyereke születik olyan pároknak, akik nem állnak házasságban egymással.
A büntetőeljárás egyik sarkalatos pontja az igazság feltárása, hiszen a felderített történeti tényállástól függ – amennyiben az a valóságnak megfelelően megállapítható – a büntetőjogi felelősség érvényesíthetősége, az azon alapuló büntetéskiszabás mértéke, valamint az ítélet jogszerű és igazságos volta. A valóság helyes megismerését, a materiális igazság feltárását számos bizonyítási eszköz segítheti, melyek közül kiemelendő a terhelt vallomása. Az adott bűncselekmény feltételezett elkövetője szolgáltathatja ugyanis a legmérvadóbb és leginkább hitelt érdemlő tényeket, információkat a múltbéli események rekonstruáláshoz.
Az emberiség történetében a tengerek mindig is fontos szerepet játszottak, legyen szó kereskedelemről, hajózásról vagy erőforrások kiaknázásáról. A tengerjog kifejezetten ezen területek szabályozásával foglalkozik, és alapvetően hozzájárul a nemzetközi közösség békéjéhez, fenntartható fejlődéséhez és a tengeri erőforrások méltányos használatához. Ezen belül is külön figyelmet érdemel a tengerjog kalózokkal összefüggő szerepe.
A személyiségi jogok megsértéséből fakadó polgári jogi perek az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt kaptak mind a média és a közérdeklődés, mind pedig a joggyakorlatban felmerült kérdések szempontjából. A kutatásom célja ismertetni a személyiségvédelem általános kereteit, a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos szankciókat, a kapcsolódó pereket, dolgozatom fő témáját pedig a sajtó-helyreigazítás iránti per képezi, annak sajátosságai, joggyakorlata, jogalkalmazási kérdései és esetleges joghézagjai.
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás már több évszázada jelentős kérdése a büntetőjognak, de az utóbbi évtizedek változásai talán még nagyobb jelentőséget adnak ennek a kérdésnek. A tömegkommunikáció meghatározó szerepe, a társadalmi kirekesztettség, az instabilitás és biztonságérzet-deficit irányába ható gazdasági folyamatok, a „társadalmi olló” egyre szélesebbre nyílása, a korábban elfogadott morális értékek felbomlása, illetve az érdekalapú prioritások számtalan, eddig nem tapasztalt kihívás elé állítják nem csak a büntetőjogi és kriminológiai, de valamennyi társadalomtudományi diszciplínát.
Az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: Európai Bíróság v. Bíróság v. EUB) feladata az Európai Unió jogának tiszteletben tartása a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A Bíróság eljárásának jogalapját elsősorban az általános felülvizsgálati jogkör alapján biztosított (az imént hivatkozott EUSZ 19. cikk) jogköreire alapozhatja, azonban a Közös Kül- és Biztonságpolitikában (továbbiakban: KKBP) korlátozott hatásköre van.
Az uniós polgárság státusza napjainkra több, mint három évtizedre visszanyúló múlttal rendelkezik, a jogállást ugyanis az 1992. évi Maastrichti Szerződés hívta életre, amelynek nyomán az Európai Unióról szóló szerződés 9. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 20. cikkében is rögzítést nyert, hogy „uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára”.