A Római Birodalomban a preklasszikus kor évtizedeiben gyökeres társadalmi-gazdasági változás ment végbe. A hódítások következtében a birodalom területe jelentősen megnövekedett, mely során idegen területek bekebelezésére is sor került. Ez vezetett ahhoz, hogy az idegen befolyás hatására gyökeres változások mentek végbe mind a jog területén, mind pedig a gazdasági struktúrában.
E tanulmány mottóját Ulpianus római jogtudóstól kölcsönöztem, aki a jog parancsaként a következőket fogalmazta meg: „tisztességesen élni, senkinek sem ártani, mindenkinek megadni, ami neki jár”. A kártérítési jogban különösen a középső elem bír jelentőséggel, ezt fejezi ki Polgári Törvénykönyvünk is a károkozás általános tilalmazásával (neminem laedere elve). Ugyanakkor, ha mindenki betartaná a törvényi tilalmat, a kártérítési jogra mint speciális szabályrendszerre nem is lenne szükség a társadalom megfelelő működéséhez.
Reflexiómban az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának a döntéshozatali mechanizmusát, rendhagyó szabályozását és a szankciórendszerét fogom elemezni, amelyhez a 2022/267/KKBP határozatot is megvizsgálom.
A Krím-félsziget sorsa napjainkban az egész világot foglalkoztatja, és nem volt ez máshogy a múltban sem. A történelem során ennek a területnek a sorsa több konfrontációhoz vezetett, melyben fontos szerepe volt a nemzetközi gazdálkodás szempontjából kulcsfontosságú kikötővárosainak, például Harkivnak vagy Mariupolnak. A jelenleg is húzódó háborús helyzet Földünk számos térségére befolyással van, és mindemellett kihat a polgárok mindennapi életére is, elég csak egy pillantást vetnünk a tőzsdei változásokra. Véleményünk szerint úgy lehet igazán megérteni a jelen történéseit, ha előtte megismerjük az ezt kiváltó történelmi eseményeket és azok hátterében meghúzódó hatalmi viszonyokat, így tanulmányunk fókuszába a krími konfliktus előzményeinek, Oroszország és Ukrajna ehhez kapcsolódó történelmének és a jelenkor helyzetének bemutatását helyeztük, kitekintve a 2014-es események mellett a 2022-es ukrán-orosz szembenállás alapjaira is.
Magyarország szociális ellátását, a szociális igazgatás főbb ágazatait az 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) és a végrehajtási rendeletek szabályozzák. A törvény célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális ellátások formáit, szerkezetét, azok intézményesülését, valamint a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítési garanciáit.
A videójátékok napjainkra tagadhatatlanul a mainstream kultúra részévé váltak. Ez amellett, hogy jelentős népszerűséggel és gazdasági súllyal jár, lehetőséget adott arra, hogy művészeti igényességgel elkészített, komoly esztétikai értékkel rendelkező alkotások is szülessenek. Akár tehát pusztán materiális, akár ezen túlmutató okok miatt, de érdemes figyelmet fordítani a videójátékok szabályozására, különösen a szerzői jog terén.
Afganisztán területére 2001-ben kezdtek bevonulni az amerikai katonák. Ez volt a válasz a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrorcselekményekre, amelyek 2750 áldozatot követeltek csak New Yorkban. Ezek kitervelője Osama Bin Laden, az Al-Káida terrorszervezet tagja volt. E szervezet működése leginkább Afganisztán területével kapcsolható össze.
A magyar Országgyűlés 2020-ban elfogadta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt (a továbbiakban: Eszjtv.). A jogszabály az egészségügyi dolgozók régóta tervezett bér kérdésének, valamint jogállásának rendezését tűzte ki céljául, azonban egyes rendelkezéseit érdemes közelebbről is megvizsgálni. Az Eszjtv. kiemeli a korábbi közalkalmazotti státuszból az egészségügyi dolgozókat, de továbbra is fenntartja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) háttérjoganyag jellegét, emiatt a két törvény összevetése célszerű az egyes pontokon. A kommentben röviden összehasonlítom a kirendelés, továbbá az áthelyezés intézményét és megvizsgálom az ezekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdéseket.