A sharīʿah (a továbbiakban: saría) az Iszlám tanításaiból levezetett isteni útmutatás. Vallási alapokon nyugvó jog, hagyományösszesség, egy rendszer, amely a muszlimok viselkedését hivatott irányítani a társadalomban. A Saríának négy forrása van: a Korán, a Mohammed próféta életéről írt hadíszok, az idzsma, vagyis a jogi konszenzus és az analóg érvelés (kijász). Al-JuwaynÏ általános jogelvként fogalmazza meg a jogvédelmet öt univerzális Iszlám érték esetében. Ezek a vallás, az emberi élet, a leszármazottak, anyagi gazdagság és az emberi értelem képessége. A saría jog a társas kapcsolatok rendezésére bevett büntetési nemként gyakorolja a halálbüntetés intézményét. A poena capitalis kiszabásának elrettentő erejét a bűn és a bűnözés fékezése céljából alkalmazzák az iszlámban, valamint a masalih (közérdek) megóvása érdekében.
A koronavírus járvány nyomán kialakuló közegészségügyi válság ismételten ráirányította a figyelmet a védőoltásokra; azok szükségessége, hatékonysága, biztonságossága ma is élénk közéleti vitákat eredményez világszerte. A védőoltás meghatározott munkakörökben való kötelezővé tétele számos országban, így hazánkban is sokak által vitatott; egyes nézetek szerint a kötelező oltás az önrendelkezési joggal és a magánélet sérthetetlensége iránti joggal összeegyeztethetetlen. Ebben a helyzetben az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos kételyek, ellenérzések is megerősödni látszanak; a védőoltások ellenzői a szülőknek a gyermekük neveléséhez való jogát, lelkiismereti – és vallásszabadságát. a gyermekek testi integritásának, az egészségügyi értelemben vett önrendelkezés iránti jogának sérelmét látják a kötelező oltásokban.
2022. február 24-én Oroszország teljeskörű katonai inváziót indított Ukrajna ellen. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió jelen sorok írásakor is tart. Az orosz erők három irányból indítottak támadást nyugati szomszédjuk ellen. Északról Fehéroroszország irányából, keletről orosz területekről, dél felől pedig a 2014-ben okkupált Krími- félsziget irányából érkeztek az orosz csapatok. Északon az orosz csapatoknak sikerült elérniük Kijevkülvárosait, azonban a főváros ostromára nem került sor a heves ukrán ellenállás miatt. A déli vidékeken az orosz előretörés sikeresebb volt, azonban Herszon városán kívül egyetlen egy jelentősebb várost sem tudtak elfoglalni, Mariupol pedig a tanulmány készítésének idején is orosz ostrom alatt áll.
A fiatalkorú bűnelkövetőkkel szembeni fellépés a mai napig komoly kihívás elé állítja az egyes országok jogrendszereit. Kiemelkedően fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a fiatalok felnőtt korban is bűnözői életvitelt folytassanak, hiszen ők jelentik a társadalom jövőjét. Éppen ezért kijelenthető, hogy a fiatalkorúak büntetőjogának a legfontosabb szerepe abban áll, hogy ezt a - leginkább formálható – generációt a megfelelő beavatkozással a helyes irányba terelje.
Az Óriás Nándor Szakkollégium életében az elmúlt esztendő kiemelt jelentőségű volt. A koronavírus- világjárvány fokozatos enyhülésének következtében a 2021-2022-es tanév már hagyományos módon zajlott, így az NTP-SZKOLL-21-0018. sz. Nemzeti Tehetség Program pályázat keretében vállalt tevékenységeinknek jelenléti formában tudtunk eleget tenni. E beszámoló célja, hogy rövid áttekintést nyújtson a pályázat keretében megvalósult programokról, eseményekről.
Az elmúlt időszak távoktatásban töltött féléveit követően a 2021/2022-es tanév őszi szemesztere
szerencsére már ismételten jelenléti formában valósult meg. Ez hatással volt a Szakkollégium életére
is, hiszen az ÓNSZ is hosszas kihagyás után tudott végre olyan programokat megvalósítani, ahol a
tagok személyesen tudtak találkozni egymással.
2021. április 29-én az Óriás Nándor Szakkollégium a Civilisztika tagozat tagjainak közreműködésével kerekasztal-beszélgetést szervezett a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX törvény (továbbiakban: Pp.) legújabb módosításai címmel. A beszélgetés során a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettese Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva és a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője Dr. Kovács Ildikó ismertette a főbb változásokat. A kerekasztal-beszélgetés abból a célból valósult meg, hogy a hallgatók számára a teljesség igénye nélkül áttekintést adjon 2021. január 1-jétől hatályos legfontosabb módosításokról, amelyeket a polgári peres eljárásban alkalmazni kell, illetve, hogy betekintést nyújtson a gyakorlatba az új szabályok érvényesülése tekintetében.
Napjainkban a kerítés és rokoncselekményei, a prostitúció, illetve annak büntetni rendelt elősegítése egy rendkívül kényes téma, viszont jogtörténeti szempontból annál érdekesebb. Tanulmányomban bemutatom, hogy miként alakult a hatályos jog szerint is büntetendő kerítésnek és a prostitúció elősegítésének büntetőjogi szabályozása a korábbi két büntető törvénykönyvünkben, tekintettel arra, hogy a prostitúció nem mindig számított bűncselekménynek, sőt volt, amikor kifejezetten virágkorát élte.