Lapszámok

Perek a keleti blokkban a ,,világméretű cionista összeesküvés” sztálini koncepciója alapján

| Szám: 2024/II |
Tanulmányok | Szerző: Kádár Éva

Az alábbi cikkemben a fellelhető forrásoknak, ezen belül a Péter Gábor-ügy levéltári iratainak, emellett a Szovjetunióban zajló antiszemita, anticionista kampányra, és a keleti blokkba tartozó országokban ennek részeként indult cionizmus-ellenes koncepciós perekre vonatkozó szakirodalomnak a tanulmányozásával arra igyekszem választ kapni, hogy a szovjet anticionista irányvonalnak a hatására milyen konstruált perek indultak a szovjet érdekszférába tartozó államokban, valamint az ilyen típusú büntetőügyek közös vonásainak, a közöttük fennálló összefüggésnek a kimutatására törekszem.

pdf_stb

scriptura24ii_kadar | PDF 615KB

Az online világ és az emberkereskedelem metszéspontja Andrew Tate esettanulmányán keresztül

| Szám: 2024/II |
Tanulmányok | Szerző: Kemény Bálint

A közösségi média a korai kétezres években tett szert óriási népszerűségre és diadalmenete a mai napig töretlen. A ma élő emberek – talán az idősebb generációk egy részét leszámítva – már el sem tudják képzelni a mindennapi életüket online interakciókra épülő appok nélkül. Kijelenhetjük, hogy a közösségi média örökre megváltoztatta világunkat.

pdf_stb

scriptura24ii_kemeny | PDF 672KB

Vadászati jog Magyarországon és Európában, különös tekintettel az orvvadászatra

| Szám: 2024/II |
Tanulmányok | Szerző: Oszvald Bálint

A vadászat, illetve a vadászati jog folyamatos változással érintett jogterület. A technológia fejlődése újabb és újabb eszközök alkalmazását teszi lehetővé, ezáltal változhat a tiltott vadászati eszközök köre. A különböző vadbetegségek megjelenése az állománygyérítés lehetőségét veti fel, ezen keresztül változhat az éjszakai – főszabály szerint tiltott – vadelejtés kérdésköre. Tanulmányomban a vadászati jog – amely egy terjedelmes jog- és szakirodalommal rendelkező terület – tartalmát, annak változásait, illetve a magyar vadászati jog terjedelmének egyéb (nevesül Ausztria és Anglia) európai országokkal való összehasonlítását végeztem el, különös tekintettel az orvvadászat bűncselekményére.

pdf_stb

scriptura24ii_oszvald | PDF 598KB

Bilaterális megállapodások a migráció- és menekültügy terén: a jog és a politika vitája

| Szám: 2024/II |
Reflexió | Szerző: Balogh Márton

Jelen reflexió célja a migrációs- és menekültügyi externalizációs politikák bemutatása az Európai Unión belül Olaszország és Albánia, illetve az EU tagállamain kívül az Egyesült Királyság és Ruanda megállapodásán keresztül, utalva a hosszabb ideje externalizációs politikát működtető Ausztrália gyakorlatára is.

pdf_stb

scriptura24ii_balogh | PDF 247KB

Új trend a házasság felbontásánál – a fészek modell

| Szám: 2024/II |
Reflexió | Szerző: Berki Vivien

A házasság felbontása egy kényes kérdés – a felek között elszabadulhatnak az indulatok, elhúzódhat a válási procedúra, valamint az ismerősi, rokoni körök is csak puhatolózva hozzák fel, miért is került sor erre a döntésre. Ha nem lenne elég nehéz a helyzet önmagában, még egy másik tényező is rátehet egy lapáttal a helyzetre: a közös gyermek.

pdf_stb

scriptura24ii_berki | PDF 202KB

A személyiségi jogok kialakulása és fejlődése – történeti áttekintés az új Ptk. tükrében

| Szám: 2024/II |
Reflexió | Szerző: Frank Sára

A személyiségi jogok az ember egész életében meghatározó jogai. Áthatják a mindennapokat, bár sokszor szinte észrevétlenül, mégis szinte minden percben érvényesülnek és sajnos számtalanszor sérülnek is. Nem véletlen, hogy a személyiségi jogokat lefedő jogirodalom is széleskörű, nehéz a témát olyan szemszögből megközelíteni, amelyből már más szerző ne tette volna. A következő sorokban a személyiségi jogok kialakulását mutatom be néhány történelmi – szükség szerint magyar és nem magyar – megállón keresztül, a végállomás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a (továbbiakban Ptk.) lesz.

pdf_stb

scriptura24ii_frank | PDF 393KB

A praetori jogfejlesztés és a római perjog kapcsolata

| Szám: 2024/II |
Reflexió | Szerző: Kis Rebeka

Egy jól működő jogrendszer jellemzője, hogy az életviszonyok által indukált változásokra hatékonyan és gyorsan tud reagálni. Ennek szükségessége elsősorban a bíróságoknál, jogalkalmazóknál jelenik meg, így az életviszonyokra való gyors és hatékony reagálás igénye teremtette meg a bírói jogot. A kontinentális jogrendszerekben mind a törvényi, mind pedig a bírói jogfejlesztés azt a célt szolgálja, hogy a jogot a változó életviszonyhoz igazítsa. A bíróságok ugyanis nemcsak érvényesítik a törvények, rendeletek szabályait, és jogvitákat döntenek el, hanem mindemellett tovább is fejlesztik a jogot (akképpen, hogy olyan értelemmel ruházzák fel a jogszabályhely szövegét, amelyek azok szövegében nem voltak benne). Erről a tevékenységről az Alkotmánybíróság a 38/1993. (VI. 11.) számú határozata is rendelkezett: „A bírói hatalom konkrét jogvitát eldöntő tevékenysége során a jogot alkalmazva azt értelmezi, sőt tovább is fejleszti, de ez a törvénynek, a jogszabályoknak való alárendeltségen nem változtat…”

pdf_stb

scriptura24ii_kis | PDF 400KB

Krónika

| Szám: 2024/I |
Krónika | Szerző: ÓNSZ Elnökség

A 2023/2024-es tanév tavaszi szemesztere is sikeresen zajlott, Szakkollégistáink számtalan versenyeredménnyel, szakmai- és csapatépítő programmal és tudományos publikációkkal a hátuk mögött fejezhették be a félévet. A szemeszter főként az elméleti és gyakorlati elmélyülésről szólt, egyfajta előzetes felkészülésként a következő évi Tudományos Diákköri Konferenciára.

pdf_stb

scriptura24i_kronika | PDF 151KB