Az üzleti életben egyre nagyobb számban vesznek részt a jogi személyek, melyek önálló jogalanyisággal rendelkeznek, azaz jogaik és kötelezettségeik lehetnek. Az ehhez fűződő előnyök mellett azonban komoly visszaélésekre is lehetőséget ad a jogi személyiség, egyes esetekben a megtérülés és a felelősségre vonás komoly nehézségekbe ütközhet.
Tanulmányunk témája az ügyiratkezelés szerepének és fontosságának a bemutatása egy konkrét közigazgatási szerv működése során. A választott szerv pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Ingatlan-Nyilvántartási Osztálya. Az általános ügyiratkezelési folyamat ismertetését már több szakirodalom is megtette, ezért csak elvétve utalunk azokra.
Az ügyészség a büntetőeljárás legsokoldalúbb résztvevője. Az egyetlen olyan állami szereplője az eljárásnak, amely annak egészében jelen van, a nyomozás megkezdésétől egészen a jogerős ítéletig. Az eljárás során számos hatáskörrel és jogosultsággal rendelkezik, amelyek felhasználásával jelentős befolyást tud gyakorolni az eljárás egésze során.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta hazánkat a Magyar László kontra Magyarország ügyben, kimondva a hazánk által is elfogadott és törvényben kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését. Az egyezmény sérelmét egy olyan intézményre alapozta, amely számos társadalmi és jogi vita alapját képezi. A halálbüntetés eltörlését követően ugyanis a magyar büntetőjogi szankciórendszer legsúlyosabb büntetése a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (továbbiakban: TÉSZ) lett.
Napjainkban az ország pénzügyi rendszerének védelme, a gazdálkodási rendszer stabilitása kiemelt társadalmi és kormányzati célkitűzésként jelenik meg. Hasonló érdeke mind a polgároknak, mind a kormányzatnak a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés, a bűnszervezetek elleni küzdelem, amely közvetetten hozzájárul az állam gazdasági stabilitásához is. Mind a költségvetési csalás, mind a pénzmosás az állam gazdasági rendjét, pénzügyi stabilitását, a pénzintézeti rendszer működésébe vetett bizalmat, illetve a pénzügyi intézmények és a gazdaság egyéb szereplőinek törvényes működését is képes aláásni.
„Tégla van közöttünk!” – kiálthat meglepetten a bűnszervezet egy tagja, amint tudatosul benne, hogy a bűnüldöző szervek miért tudtak a korábban elkövetni szándékozott bűncselekményről. Pillanatokkal később egy társa ijedten szól neki: „Bepoloskáztak!” Ez a két szleng pedig nem mást jelöl, mint jogszerűen alkalmazható leplezett eszközöket, amelyek ilyen és hasonló módokon információkkal szolgálhatnak a nyomozó hatóságok részére, és így nagyban megkönnyíthetik a továbbiakban a bűnelkövetők felelősségre vonását.
A XXI. század egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés és az éghajlatváltozás jelensége a különböző területeken és ágazatokban. Ez érintheti akár globálisan a világ államainak társadalmait kollektíven vagy a gazdaság mikrotényezőjét és legkisebb egységét, a családokat, emellett nagy jelentőséggel bír a multi-, illetve transznacionális vállalatok működésében. A környezetvédelmi megfelelések kiemelt fontossággal bírnak emellett az exponenciálisan fejlődő kisebb vállalatok esetében is, amelyeknek ugyanolyan gyorsasággal szükséges felvenniük a fonalat a gazdasági szférában. A probléma megoldásaként sokszor jogszabályok és keretrendszerek alkotását látják, de példák sora mutatja, hogy nem csak erre van szükség.
Az Európai Unió menekültjoga az elmúlt egy évtizedben történetének legkomolyabb megpróbáltatásain esett át. Jelen reflexióm célja bemutatni az európai menekültügyi politika fontosabb állomásait, különös tekintettel a 2014-ben kezdődő és a 2015-ös évben tetőző migrációs válságra, valamint az Európa-szerte alkalmazott Dublini rendelet alkalmazási nehézségeire.