Lapszámok

A tervezett hetedik Alaptörvény módosítás a menekültügyi igazgatás szempontjából

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Fajtai Krisztina

Magyarország miniszterelnöke, miután azt a Kormány megtárgyalta és elfogadta, 2016. október 10.-én az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Habár az alkotmánymódosításra nem került sor, érdekes vele mégis foglalkozni a tekintetben, hogy egyébként releváns kérdéseket vetett volna fel, ha mégis elfogadja az Országgyűlés.

pdf_stb

scriptura17i_fajtai | PDF 426KB

Az idegen test testüregben hagyása a foglalkozási szabályszegés és a megengedett kockázat határán

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Fincza Dóra

Életünk kockázatok sorozatából áll. Nincs olyan életszituáció, mely ne hordozna magában rizikófaktort. Gondoljunk csak bele egy hétköznapi élethelyzetbe, lemegyünk a boltba vásárolni és miközben az üzlet felé tartunk, egy rossz lépés és eltörhet a lábunk. Gyakorta előfordul tehát, hogy várt célkitűzéseinkkel ellentétes eredmény következik be. Nincs ez másképp a gyógyító tevékenység során sem. Az orvosi hivatás véleményem szerint a legszebb és egyben egyik legtöbb kockázati tényezőt magában rejtő foglalkozás. Amikor az orvosok kezeire bízva, mi páciensek alávetjük magunkat egy gyógyító eljárásnak, például egy műtéti beavatkozásnak, számolnunk kell azzal, hogy előfordulhatnak olyan előre nem látható események, amelyek mind a beteg, mind pedig az orvos célkitűzéseivel ellentétesek lehetnek. Ilyen előre nem látható esemény az idegen test testben hagyása is, mely valamennyi műtéti beavatkozás során előfordulhat. Az operációk alkalmával leggyakrabban törlő, relatív gyakorisággal pedig műszer, illetőleg varrótű marad a feltárt beteg testében

pdf_stb

scriptura17i_fincza | PDF 486KB

Egyetemes írástörténet

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: dr. Hengl Melinda

A mai történettudomány elfogadott tétele, hogy két fő korszakot lehet elkülöníteni: a történet előtti időt (praehistoria) és a valódi történelmet. A kezdet-korban (történelem előtti időkben) az emberiség még a műveltség lényegesen más, alacsonyabb fokán állt. Ami ez után következett (valódi történelem), az már a magasabb műveltség kora, ennek fejlődése ellenőrizhető. A két korszak határánál (kb. Kr. e. 4. évezred) az írás megszületése áll, mert írás nélkül nincs magasabb műveltség.

pdf_stb

scriptura17i_hengl | PDF 415KB

Az Alkotmánybíróság identitáshatározata

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Kis Kelemen Bence

Az alapvető jogok biztosa 2015. december 2. napján kelt indítványában az ún. „kvóta határozatból” adódó alkotmányjogi problémával kapcsolatban a hatályos Abtv. 38. § (1) bekezdése alapján saját hatáskörében kérte az Alaptörvény XIV. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint az E) cikk (2) bekezdésének értelmezését az Alkotmánybíróságtól.

pdf_stb

scriptura17i_kis | PDF 414KB

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye a hatályos magyar büntetőjogban

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Kiss Fanny

Egyre többet hallhatunk és olvashatunk a médiában arról, hogy bizonyos magyar rendelkezéseket az Emberi Jogok Európai Bírósága kritikával illet. Nem történt ez másképp a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztés esetében sem. Nem egy alkalommal marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt, ez tehát nem maradhatott el ebben a kérdésben sem. Ugyan a jogalkotó létrehozta a kötelező kegyelmi eljárás intézményét, amely a feltételes szabadulás lehetőségét a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek számára is biztosítja, az Ember Jogok Európai Bírósága ezt sem tartotta megfelelőnek.

pdf_stb

scriptura17i_kiss | PDF 478KB

A marhakereskedelem szabályozása a XVI-XVIII. században és napjainkban

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Kühár Noémi Marianna

Jelen tanulmány célja a marhakereskedelem XVI-XVIII. századi szabályozásának összehasonlítása napjaink rendelkezéseivel. Ezzel kapcsolatban az országos jogszabályok mellett kiemelt figyelmet szentelek a partikuláris szabályozásnak is, így a vármegyei közgyűlésen elfogadott statútumok vizsgálatának is. Cikkem elején röviden ismertetem a marhakereskedelem gazdaságban betöltött szerepét, majd rátérek azokra az intézkedésekre, melyeket mind az országos, mind a helyi szintű jogalkotás tett annak érdekében, hogy a marhalopások számát visszaszorítsa. Végül bemutatom, hogy a jelenlegi szabályozás milyen hasonlóságokat mutat a századokkal ezelőtti rendelkezésekkel.

pdf_stb

scriptura17i_kuhar | PDF 350KB

A tulajdonátruházás egyes kérdései az ókori Rómában és hatályos polgári jogunkban

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Lovas László

A tulajdonátruházás kérdésköre a római jog legmeghatározóbb elemei közé tartozik. Igen sok jogtudós vizsgálta már az elméleti és gyakorlati problematikáját különböző aspektusokból ezen szerzésmódnak, és mind a mai napig jelennek meg újabb és újabb tudományos művek ezzel kapcsolatban. A fokozott érdeklődés nem öncélú, minthogy modern jogrendszereink tulajdonképpen az antik római jogi tulajdonátruházás legvitatottabb pontja alapján válnak el egymástól és alakítanak ki merőben eltérő szisztémát arra vonatkozólag, hogy milyen feltételek szükségesek a tulajdonjog átszállásának megtörténtéhez. Így tehát míg a francia konszenzuális rendszer a jogcímet tekinti a kizárólagos követelménynek a tulajdonátszálláshoz, addig a német jog megköveteli mind a jogcímet mind a dolog átadását.

pdf_stb

scriptura17i_lovas | PDF 422KB

A jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményei, különös tekintettel az orvvadászat tényállására

| Szám: 2017/I. |
Tanulmányok | Szerző: Makai Krisztián

Annak, hogy a jogosulatlan vadászat büntetőjogi jogkövetkezményeiről és ezen belül is az orvvadászat tényállásáról készítem el a pályamunkám, több indoka is van. Az egyik természetesen maga a büntetőjog szeretete, ami azzal egészül ki, hogy magam is aktívan vadászom, így a vadászat egyéb vonatkozásai mellett annak büntetőjogi kérdései is felkeltették érdeklődésem. A másik pedig az orvvadászat tényállásának újszerűsége, mely a 2012. évi C. törvényben (Btk.) szerepel először büntetőjogi szablyozásunk fejlődésének történetében.

pdf_stb

scriptura17i_makai | PDF 394KB